Nagy különbségek vannak a talaj nedvességtartalmában az ország különböző tájain. A május is melegebben alakult, mint a sokéves átlag. Mutatjuk, hol tart most a hazai növénytermesztés!
Így áll a növénytermesztés
Az őszi árpa a szemfejlődés fenológiai fázisában jár, és az őszi búza is egyre többfelé elvirágzik már, és a szemképződés fázisába lép. A repcében már a magok képződnek illetve növekednek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is nagy a csapadékigénye ebben a fejlődési szakaszban, az északkeleti országrészben már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak nedvességet felszívni. A napraforgó és kukorica is vegyes képet mutat. Ott ahol legalább 15-20 mm csapadék öntözte az elmúlt időszakban a földeket, szépen fejlődnek a 6-8 leveles napraforgó és 5-7 leveles kukorica állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek – írja a met.hu.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 310 és 370 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek már 80-120 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett elmaradás pedig elenyészően kicsi. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál bő egy héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.
Így alakult az előző napok időjárása
Az elmúlt egy hétben kedd kivételével minden nap hullott valamennyi csapadék valahol az országban. Péntek este heves zivatarok érkeztek a Dunántúl délnyugati és középső részére, majd a hétvégén inkább csendesebb esők, záporok váltak jellemzővé, amik szombaton a déli országrészben, vasárnap csaknem országszerte öntöztek, de számottevő mennyiség ekkor is csak délnyugaton hullott, ahogy hétfőn is ott alakultak ki kisebb záporok. A hét közepén két hidegfront is átvonult fölöttünk szerda reggelre majd csütörtök reggelre is, és ezeket már az északi országrészben is kísérték néhol heves záporok, zivatarok, de északkeleten, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagy részén és a Tiszántúlon sajnos ezúttal sem esett.
Az elmúlt tíz nap csapadékösszege a déli és nyugati országrészben, valamint a Jászság térségében sokfelé meghaladja a 20 mm-t, a délnyugati határszélen az 50 mm-t is, viszont az északkeleti tájakon és Hajdu-Bihar megye nagy részén az 5 mm-t sem éri el, a Bodrogközben és a Nyírség nagy részén semmi nem esett. A májusi csapadékmennyiség azonban az utolsó egy hét délnyugaton jelentősebb esőivel is elmarad az ilyenkor szokásostól, ez alól csak néhány felhőszakadás által érintett folt jelent kivételt. Az átlaghoz képesti hiány az ország jelentős részén a 30 mm-t is meghaladja, vagyis sokfelé a fele sem hullott le a szokásos mennyiségnek.
A talaj felszín közeli rétegének nedvességtartalmában nagy különbségek figyelhetők meg az ország délnyugati és északkeleti tájai között. Míg előbbi helyeken nedves, sáros a felső talajréteg, utóbbi területeken rendkívül száraz, többfelé a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában. A középső talajréteg nedvességtartalmára is hasonló területi eloszlás a jellemző, főként északkeleten kritikusan száraz a talajok ezen rétege is.
A májusi középhőmérséklet többnyire 1-2 fokkal melegebben alakult a sokéves átlagnál, de a hónap utolsó napjai kimondottan hűvösek voltak. Egy péntek este érkezett hidegfront mögött erősen lehűlt az idő, és vasárnap a borongós, esős időben már csak 13-18 fokokat mérhettünk, és még hétfőn is hűvösebb volt az ilyenkor szokásosnál, szerdán viszont már ismét 26-29 fokig melegedett a levegő.
Az elmúlt hónapok eseményei
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és a hónap végén országszerte az optimális fölött alakult az értéke.
Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de északkeleten tovább száradtak a talajok. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, ami a hónap végén az optimális érték körül járt.
