A koronavírus-járvány időszaka igencsak megviselte a termelői piacokat, több közülük a mai napig nem nyitott ki. Pedig sok előnyük van. Például segítik a helyi kistermelőket, közösséget hoznak létre, valamint élénkíthetik a turizmust is. Mutatjuk, hogyan működnek manapság az ilyen vásárok.
Megtörte a koronavírus a termelői piacokat
A helyi termelői piacok működését 2012-ben szabályozta a kormány, majd pályázatok is segítették a terjedésüket. A speciális kiskereskedelmi helyszínek létrehozásának célja az volt, hogy megkönnyítsék a kisebb helyi termelők termékeinek eljuttatását a fogyasztókhoz. Meglehetősen egyszerű szabályok vonatkoznak rájuk, azonban ezeken a helyszíneken csak kistermelők árulhatnak magyarországi gazdaságokból származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket – írja az Agrárszektor.
A termelői piacok gyors terjedését és népszerűségét a koronavírus-járvány időszaka törte meg, amikor gyakorlatilag hónapokra bezárt az ország. Az emberek minimalizálni próbálták a fizikai kontaktust másokkal, így kerülték a zsúfoltabb helyeket is, például a piacokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatbázisában jelenleg mintegy 288 helyi termelői piac szerepel, de ezek egy jó része már nem, vagy más formában üzemel. Nagyjából 200 lehet az aktív helyszínek száma, bár jóval több hasonló vásár lehet Magyarországon, hiszen sokszor más helyi programmal együtt rendezik.
A termelői piacok előnyei
A NAK véleménye szerint a termelői piac előnye, hogy:
- jó a hangulata és lehet kérdezni a termékekről;
- nagyobb forgalmat, így jelentősebb bevételeket biztosíthat a termelőknek és a kézműves élelmiszerek előállítóinak;
- hazai, nem előre csomagolt élelmiszereket vásárolhatnak a fogyasztók;
- nagyobb vásárlói bizalmat teremt, hiszen megismerheti a vevő a termelőt;
- erősíti a tudatos vásárlást;
- közösséget épít;
- valamint hozzájárulhat a helyi turizmus fellendüléséhez.
Milyen feltételekkel árulhat valaki termelői piacon?
A portál információi szerint termelői piac működtetéséhez nem kell üzemeltetési engedély, ezért hivatalosan helypénzt sem kell fizetnie az árusoknak. Azonban jellemzően van egy jelképes, pár száz forintos „részvételi díj”. Például a hajdúszoboszlói és a bácsbokodi piacon a kistermelőknek alkalmanként 500 forintot kell adniuk egy 2x1 méteres asztalért. Viszont Sopronnémetiben nem kell helypénzt fizetni, de van becsületkassza. Az abban összegyűlt összegből később közös főzést rendeznek.
