Rengeteg élelmiszer végzi a kukában az Európai Unióban, de ebben a mutatóban jelentős különbségek vannak a tagállamok között. A szakértők szerint különösen nagy felelőtlenség a pazarlás, bár úgy tűnik, Magyarországon nem olyan rossz a helyzet ebben a tekintetben.
Rengeteg élelmiszer végzi a szemétben
Az Európai Unió országaiban egy főre vetítve átlagosan 127 kg élelmiszer veszett kárba 2020-ban. Azonban az egyes országok között jelentősek a különbségek. A legtöbb élelmiszer-hulladékot (397 kg/fő) Ciprus termelte. Őket követte Dánia, Görögország és Portugália, fejenként nagyjából 200 kg-os értékkel. A legkevesebb ételt pedig a szlovénok és a horvátok pazarolták, kevesebb mint 20 százalékát ciprusi adatnak. A magyar érték 93 kg/fő volt, ami kedvezőbb, mint az uniós átlag.
Bár élelmiszer-hulladék az élelmiszerlánc minden pontján keletkezik, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján arányaiban a legtöbbet a háztartások termelik. Az Európai Unióban 2020-ban a háztartási ételhulladék aránya 55 százalék volt, ami fejenként átlagosan 70 kg-os értéket takar. Magyarországon ennél valamivel több, nagyjából 70 százalék a háztartások részaránya.
Magas infláció
A VG megjegyzi, az élelmiszer-pazarlás növeli a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, így hozzájárul az éhezés és az alultápláltság terjedéséhez. Ráadásul a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe gyorsítja az éghajlatváltozást is.
Friss adatok hiányában egyelőre kérdéses, hogy az elmúlt időszak kiugró inflációja csökkentette-e a pazarlás mértékét a kontinensen. Az élelmiszerárak az előző hónapokban például rendre több mint 40 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi szintjüket Magyarországon. Az Európai Unióban összességében nem járt ilyen magasságokban az általános élelmiszerinfláció, de mutatott havi 18 százalék feletti érteket is éves alapon.
Sokan nem tudják, meddig fogyaszthatók a lejárt élelmiszerek
Egy korábbi kutatás arra is rávilágított, csupán a magyarok 39 százaléka lehet tisztában vele, hogy különbség van az élelmiszerek fogyasztási- és minőségmegőrzési ideje között.
A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken »fogyaszthatósági idő« helyett »minőségmegőrzési idő« szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása
- tájékoztatott Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank szakértője.
Arról, hogy meddig fogyaszthatók a lejárt élelmiszerek, bővebben ITT írtunk.
