A NASA több mint 415 millió dollárt osztott szét három űrvállalat között, amelyek a jövő űrállomásainak építését fogják finanszírozni a pályázati pénzből. Hosszú idő után először Elon Musk nincs a díjazottak között.
Viszlát, ISS!
A Nemzetközi Űrállomást (ISS) 1998-ban építették. Kijelenthetjük, az ISS öreg. Repedezik, itt-ott néha szivárog, egyre kevésbé biztonságos és egyre elavultabb. Az állomásra eddig több mint 150 milliárd dollárt költöttek, élettartamát 15 évre tervezték. Nem is kérdés, le kell cserélni. Ezzel a NASA is tisztában van. A jelenlegi álláspont szerint az ISS 2024-ig üzemelhet, de ezt valószínűleg ki fogják tolni 2028-ig. Az viszont szinte biztos, hogy még ebben az évtizedben nyugdíjba küldik az emberiség eddigi legfontosabb űrépítményét.
A NASA mérlegelte a helyzetet, és arra jutott, hogy az állomás évente négymilliárd dollárra rúgó fenntartási költsége már nem éri meg a hivatalnak. Éppen ezért év elején bejelentette a Commercial LEO Destinations projektet, amely három szerencsés vállalatnak biztosítana több mint 400 millió dollárnyi támogatást, amiből elkezdhetnék a következő űrállomások építését.
Bizony, űrállomások, ugyanis több is tervben van. A hivatalhoz nagyjából egy tucatnyi pályázat érkezett be. A napokban kihirdették a győzteseket, akik összesen 415,6 millió dollárnyi, azaz nagyjából 134,3 milliárd forintnyi támogatásban részesültek:
- a Nanoracks 160 millió dollárt,
- a Blue Origin 130 millió dollárt,
- a Northrop Grumman pedig 125,6 millió dollárt kapott.
Kész tervek
Az elmúlt hetekben mind a három díjazott előállt egy-egy impozáns űrállomás-tervvel.
A Blue Origin Orbital Reef névre keresztelt űrépítménye majdnem akkora lesz, mint a Nemzetközi Űrállomás, és körülbelül 10 ember befogadására lesz alkalmas. Az állomás „vegyes felhasználású üzleti parkként" fog üzemelni, kereskedelmi, kutatási és űrturisztikai célokkal is ki lehet majd bérelni. A „látogatók" helyszíni orvosi ellátásra is jogosultak lesznek, és különböző kényelmi és kikapcsolódási lehetőségeket is igénybe vehetnek.
A Blue Origin a Sierra Nevada Corporation repülőgépipari cég leányvállalatával, a Sierra Space-szel, az űrtechnológiai Redwire Space és Genesis Engineering vállalatokkal, valamint a Boeing-el közösen fogja megépíteni az Orbital Reef-et. Az Orbital Reef szóvivője elmondta a CNBC-nek, hogy a NASA már közölte velük, állandó bérlőként kíván jelen lenni a leendő állomáson.
A Nanoracks a Voyager és a Lockheed vállalatok közreműködésével alkotta meg a Starlab nevű űrállomás terveit, amivel sikerült elnyerniük az ügynökség legnagyobb összegű támogatását. A Blue Origin és a Nanoracks is azon dolgozik, hogy 2027-re keringési pályára állítsák a privát űrállomásaikat.
Természetesen a Northrop Grumman sem lóg ki a sorból, a cég állomása kezdetben négy űrhajóst tud majd befogadni.
A pályázat iránt Elon Musk űrvállalata, a SpaceX is érdeklődött. A SpaceX az elmúlt hónapokban, években sorra nyerte az amerikai űrügynökség tendereit, most viszont lemaradt a busás támogatásról
Az Orbital Reef látványtervét ebben a videóban tekinthetitek meg:
Az igazi nyertes?
A NASA egy 140 millió dolláros tendert már odaítélt az Axiom Space űrinfrastruktúra-fejlesztő vállalatnak. Ez a tender szorosan kapcsolódik a Commercial LEO Destinations-höz, de mégis különálló projektként kezelik. Az Axiom olyan modulokat fejleszt, amelyeket az ISS-hez fog csatlakoztatni. Amint az állomást nyugdíjazzák, a modulokat leválasztják róla, így ezok gy szabadon repülő űrállomásként fognak funkcionálni. Erre azért van szükség, mert 2024-re nem fognak elkészülni az új űrállomások. Az Axiom moduljai pedig remek átmeneti megoldást biztosítanak.
A NASA tavalyi becslése alapján a kereskedelmi projektjei, magyarul azok, amelyekben magánvállalatok segítségével valósított meg űrmissziókat és egyéb feladatokat, nagyjából 20-30 milliárd dollárt spóroltak a hivatalnak. Így csökkentek az űrügynökség kiadásai, miközben egy helyett két új űrhajó fejlesztését is finanszírozni tudta. A jövő űrállomásainak kiszervezésével előreláthatólag évente további egymilliárd dollárt spórolhat a hivatal.
