Készítenek belőle otthon egyebek között teát, levest vagy sört is

A napokban tetőzik a csalán gyűjtése, hiszen a zsenge növény számos területen felhasználható. A közelmúltban jelentős iparággá nőte ki magát hazánkban a gyógynövénytermesztés, melynek része a csalánágazat is.


Nem kis iparágról van szó

Nagyjából 8-10 milliárd forintos iparág jelenleg Magyarországon a gyógy-, fűszer-, aroma- és ipari növények gyűjtése és termelése. A gyógynövény alapanyagú készítmények piaca éves szinten pedig 40-50 milliárd forint – írja a HelloVidék.hu.

Hazánkban körülbelül 100-120 rendszeresen használt gyógynövényfaj terem, melyekből 70-80 fajt gyűjtenek be a természetes élőhelyükről. Ezek aktív hatóanyagokat tartalmazó részeinek a tömege több ezer tonna lehet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint.

Magyarországon nagyjából 30 ezer hektáron termesztenek gyógynövényeket a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) adatai szerint, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról számolt be a portálnak, hogy 3 ezer őstermelő foglalkozik ilyen tevékenységgel. Külön a csalánra vonatkozó adatok azonban nem igazán lehet találni.

Mire jó a csalán?

A csalánt a mezőgazdaságban sok esetben gyomnövénynek tartják számon, mivel igen szapora és meglehetősen igénytelen növény. Azonban több gyógyhatása ismert.

A zsenge csalánlevelet jellemzően áprilisban gyűjtik. A fiatal növény a leginkább felhasználható, remek vitamin- és ásványianyag-forrás.

A friss hajtásai tisztítják a vért, valamint hatásosak lehetnek például a köszvény, a magas vérnyomás, a pangásos szívelégtelenség, a szénanátha, a menstruációs fájdalom, valamint a skorbut ellen. A levelei népszerűek egyebek között a reuma, a cukorbaj, a hajhullás és az aranyér esetében. Hatóanyagai között szerepelnek az A- és C-vitaminok, a vas és különböző ásványi sók is.

A felhasználása

A csalánból régóta készítenek például teát, levest vagy sört. Gyökerének alkoholos kivonatát tonikokba, esetleg hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt.

„Tavasszal és ősszel ajánlatos egy tisztítókúrát végezni, és ehhez a gyógynövényeket is segítségül hívhatjuk. Legfontosabb méregtelenítő szerveink a máj és a vese. Helyes működésük elengedhetetlen feltétele a teljes méregtelenítésnek”

- idézi a cikk Gyuri bácsit, a bükki füvesembert.

A konyhában a gyógynövény egyes részeit a levesen és a teán túl főzelékként, esetleg pesztóhoz hasonlóan elkészítve, vagy salátaként is fogyasztják. A zsenge csalánleveleket jellemzően a spenóthoz hasonlóképpen készítik el, valamint az íze is emlékeztet rá. A levél megfőzése után pedig attól sem kell tartani, hogy csípni fog.


The Conversation

Ne hagyd ki!