A Google átláthatósági jelentéséből kiderült, hogy a cég 2020 második felében, korábbi ígérete ellenére engedett a hongkongi hatóságok nyomásának, és három felhasználó adatait átadta a hivatalos szerveknek-adta hírül a Hong Kong Free Press.
Megvolt rá az oka
Az átláthatósági jelentésből kiderült, hogy a hongkongi hatóságok tavaly 43-szor keresték fel a Google-t felhasználói adatokkal kapcsolatban. A technológiai óriás három esetben együttműködött a bűnüldöző szervekkel. Az egyik felhasználó bizonyítottan egy ember életére akart törni, a másik két esetben pedig bírósági végzés támasztotta alá, hogy embercsempészet ügyében nyomoz a hatóság. A Google a globálisan alkalmazott Általános Szerződési Feltételeiben kiköti, hogy indokolt esetben minden joga megvan ahhoz, hogy felhasználói információkat nyújtson át a bűnüldöző szerveknek. Ennek értelmében a vállalat megoszthatja a felhasználók metaadatait, így például a nevüket, a kapcsolódó e-mail címeiket, a telefonszámaikat, az IP-címeket és a számlázási adatokat is. A Google tájékoztatása szerint a külföldi kormányok akár bíróságokon, akár diplomáciai csatornákon keresztül is kérvényezhetnek információszolgáltatást, főleg abban az esetben, ha bűnügyi nyomozásra akarják felhasználni az adatokat. A keresőóriás minden ilyen kérelmet felülvizsgál, és automatikusan elutasítja azokat, amelyek sérthetik az adatvédelmi irányelveket. Na de mégis miért írtuk cikkünk elején, hogy a cég ígérete ellenére szivárogtatott?
A vörös óriás szorítása
Kína tavaly júliusban átfogó, de homályos nemzetbiztonsági törvényeket fogadott el, amelyek célkeresztjében a hongkongi magánszemélyek és vállalkozások álltak, illetve állnak a mai napig is. Mint említettük, a törvény homályos, de nagyjából annyit takar, hogy minden, Kína által szecessziónak (elszakadás), szubverziónak (felforgatás), terrorizmusnak és külső hatalmakkal való összejátszásnak minősített tevékenység tilos. A kommunista állam akkor alkalmazott hasonló törvényeket, amikor a disszidenseket, a másképpen gondolkodó polgárokat akarta elhallgattatni. Azok, akik megszegik az említett törvényeket, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak.
Kína a törvény részeként létrehozta a szárazföldi nemzetbiztonsági ügynökségének hivatalos hongkongi kirendeltségét is. A demokráciapárti mozgalom tagjai szerint a törvény sérti a szabadságjogaikat. A történtek hatására hatalmas tüntetési hullám indult el Hongkongban.
Egy héttel a törvény elfogadása után a Google és több más amerikai székhelyű technológiai óriás, köztük a Facebook, a Twitter és a LinkedIn bejelentette, hogy leállítja a hongkongi adatkérések feldolgozását. A Google később teljesen megszakította a kapcsolatot Hongkonggal az adatigénylések tekintetében.
A Google mindezek ellenére az említett három esetben kivételt tett, de a cég tájékoztatása szerint a kéréseket a vállalat globális protokolljai szerint dolgozta fel.
