A korábbi szabályok élnek
A COVID járvány óta van napirenden a home office-ban dolgozókra vonatkozó szabályok átfogó, törvényi szintű rendezése. Úgy tűnik ez még várat magára, és egyelőre átmeneti rendeletekkel igazítják a meglévő szabályokat a megnövekedett home office igényhez. A legfrissebb rendelet kizárólag a COVID veszélyhelyzet fennállásáig alkalmazandó, tulajdonképpen meghosszabbítva a tavaly ősszel, a második hullám elején életbe lépett szabályok hatályát. A rendelet azonban néhány fontos változást is hoz. Egyértelművé teszi például a munkáltató felelősségét a távmunkához kapcsolódóan az eszközök biztosítása és a munkavédelmi előírások megtartása esetében.
A home office-hoz továbbra is a munkavállaló és a munkáltató közös megállapodása szükséges, ha bármelyik fél nem akarja, akkor alapvetően a munkaszerződésben rögzített helyen kell végezni a munkát.
Új előírások
A legfeltűnőbb új szabály, hogy részletes előírások vannak a home office-ban dolgozóknál a munkavédelmi szabályok eltérő alkalmazása kapcsán. Hiszen egy otthonról dolgozó munkavállaló esetén egészen másképp tudja biztosítani a munkáltató, hogy az 'irodai' környezet biztonságos legyen, az ne veszélyeztesse a munkavállaló egészségét. A rendelet a vonatkozó szabályokat kettéválasztja. Ha a munkavállaló számítástechnikai eszközön dolgozik, akkor a munkáltató írásban tájékoztatja a biztonsági előírásokról a munkavállalót, ezek megtartását pedig számítástechnikai eszközök alkalmazásával távolról is ellenőrizheti. Ha a munkavégzés otthon, de nem informatikai eszközön történik, akkor a munkáltatónak előzetesen engedélyeznie kell az általa megfelelően tartott helyett, és adott esetben akár személyesen is meggyőződhet arról, hogy a munkavállaló betartja-e a szükséges előírásokat.
Szabadon felhasználható költségtérítés
A rendelet értelmében megmarad az a szabály, hogy havonta, a minimálbér (a február óta megemelt összeg szerint) összegéig igazolás nélkül elszámolható költségtérítést adhat a cég a munkavállalónak. „Ez természetesen nem kötelező, a költségtérítés alapvetően a felek megállapodásán múlik. Másrészt ez azt is jelenti, hogy a munkavállaló szabadon használhatja fel a költségtérítésként kapott összeget, nem kell számlával igazolnia például azt, hogy mennyivel magasabb az otthoni munka miatt a villanyszámla." – hívja fel a figyelmet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.
Adómentes eszközbeszerzés
Ezen kívül régóta létező lehetőség az otthonról dolgozók támogatására, hogy a távmunkában – ami békeidőben a kizárólag otthonról, informatikai eszközön dolgozó alkalmazottakat jelenti – foglalkoztatott kollégáknak egyszeri, legfeljebb 200.000 forintos összegben adómentesen meg lehet téríteni a távmunkához vagy a kapcsolattartáshoz szükséges informatikai eszközök költségét. Lényegében adómentes juttatásként a távmunkában dolgozó munkavállalónak meg lehet téríteni egy általa vásárolt, legfeljebb 200.000 forint értékű eszköz árát, például, ha a munkavállaló egy számítógépet, monitort vagy akár egy mobiltelefont vett azért, hogy tudjon otthonról dolgozni. Ugyanígy ki lehet fizetni adómentesen az internetelőfizetés-, illetve rezsiköltségeket is. Ezekhez minden esetben számlával kell igazolni a költségeket, a rezsiköltségeknél pedig, a költségek arányosítása is szükséges, ha nem elkülönített helyen dolgozik a munkavállaló.
Költségtérítés párhuzamosan
Fontos szabály, hogy az internet- és rezsiköltség számla ellenében történő megtérítéskor a veszélyhelyzet idején hatályos minimálbérrel egyező költségtérítés nyújtására nincs lehetőség. Annak viszont semmi akadálya, hogy egy munkáltató egyszerre támogassa az eszközbeszerzést és – a veszélyhelyzet idején – a minimálbér összegéig adómentesen és elszámolási kötelezettség nélkül adjon költségtérítést a távmunkában dolgozó munkavállalóknak. A számla ellenében történő költségtérítés már régóta az Szja tv. rendelkezései között van, tehát az a veszélyhelyzet megszűnését követően is hatályban marad.
