A távmunka még jó ideig életünk része marad, aminek következtében a kollégákkal való kapcsolattartás is javarészt a digitális térben fog megvalósulni. A képernyő előtt töltött hosszú órák rányomhatják bélyegüket a koncentrációs képességünkre, így hoztunk néhány tippet, amelyek segíthetnek a fókuszálásban.


A legtöbb munkavállaló továbbra is vagy otthonról, vagy hibrid munkarendben dolgozik. Bár az otthoni munkavégzésnek számos előnye van, érdemes beszélni az árnyoldaláról is. A kollégákkal való kapcsolattartás egyértelműen átterelődött a digitális térbe, többek között a Slack, a Zoom és a Microsoft Teams platformjaira. Az irodában más volt a helyzet. Ha felmerült egy probléma, a dolgozók egy meeting, vagy egy személyes beszélgetés során zavartalanul kitalálhatták a megoldást. Home officeban viszont fennáll annak a lehetősége, hogy a különböző platformokon egyszerre többen is keresnek minket. Sokakban ilyenkor előjön az érzés, hogy mindenkinek gyorsan, azonnal válaszolni kell. Ennek hatására elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb csökkenjen a koncentrációs képességünk. Linda Stone, a Microsoft korábbi alelnöke és tanácsadója arról beszélt a CNBC-nek, hogy az emberek gyakran abban a tévhitben élnek, hogy „olyan korlátlanok vagyunk, mint a technológia kapacitása". Szerinte a dolgozók hajlamosak összehasonlítani magukat és a teljesítőképességüket az említett eszközökkel. Ez viszont nem egy járható út, és fontos, hogy megbékéljünk az emberi mivoltunkkal.

Digitális apnoé

Stone egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet, amit „e-mail apnoénak", vagy „képernyő apnoénak" nevezett. Az apnoét általában az alvással hozzák kapcsolatba. Az alvási apnoé egy olyan alvászavar, amelynek során a légzés időről-időre leáll, majd újraindul. Stone azzal példálózott, hogy sokan egy e-mail megnyitásakor, olvasásakor visszatartják a lélegzetüket. A szakember kifejtette, hogy az e-mail apnoé egyfajta „harcolj vagy menekülj" érzetet kelt a tudatalattinkban, amely végső soron izgatottabbá teszi az autonóm idegrendszert.

Stone a „folyamatos részleges figyelem" kifejezésről is beszélt, amely szerint a dolgozók „folyamatosan csak részleges figyelmet fordítanak a különböző feladatokra", hogy ne maradjanak le semmiről.

Ezek leküzdésére Stone három javaslattal állt elő:

  • Figyeljetek a légzésetekre.
  • 3-5 feladatos minilistákat írjatok a napi teendőitekről, amelyeket prioritásként kezeltek. Minden más teendő mehet egy hosszabb listába, ezekre akkor fordíts időt és energiát, ha a rövidebb, fontosabb listáddal már végeztél.
  • Tarts megszakításmentes időintervallumokat, amikor csak és kizárólag arra összpontosítasz, hogy megoldd a feladatodat.

Munka-magánélet határvonalak

A CNBC az ausztráliai Deakin Egyetem pszichológus professzorát, Sharon Horwood-ot is megkérdezte a jelenség kapcsán. A professzor szerint célravezető a telefonos applikációók értesítésit kikapcsolni. Bár ez elsőre furcsán hangozhat a mai digitalizált világban, Horwood úgy véli, a folyamatos értesítések, villogások rendkívüli módon zavarják az emberek koncentrációs képességét. Azt javasolja, hogy a fontosabb appokat, például a kommunikációs platformokat munka közben csak a fő elektronikai eszközeinken, így a számítógépünkön vagy a laptopunkon használjuk.

A professzor hozzátette, hogy rengeteg embernél elmosódtak a határok a munkavégzés és a szabadidő között, sokan a távmunka kényelmének hatására munkaidőn túl is válaszolnak e-mailekre, vagy épp neki látnak egy feladat megoldásának. Horwood szerint érdemes az e-mailekben feltűntetni, hogy ha munkaidőn túl kapja meg valaki az említett levelet, akkor egészen nyugodtan várjon a másnapi munkakezdésig a válasszal.

A professzor szerint a legfontosabb most a munka és a magánélet közötti határok újraépítése, amelyeket a home office munkarendszerének elterjedése jelentősen lerombolt az elmúlt másfél évben.

Ha további tippekre vagy kíváncsi, amelyek elősegítik az otthoni munkavégzésed csúcsra pörgetését, KATTINTS IDE!

The Conversation

Friss

Mennyiért lehet most lakást venni vagy bérelni Győrben és környékén?


Családi ház 30 millióért

Győr-Moson-Sopron megyében a panelek átlagos négyzetméterára 380 000 forint, a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házaknál stagnálást figyeltek meg éves összevetésben, így egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért. Az átlagos lakásméret vételre 65-70 négyzetméter, amiért átlagosan 21,9 millió forintot adnak.


Bérlet havi 120 ezerért

Győrben jellemzően 120 000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80 000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak, olvasható a Duna House közleményében.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Figyelem! Fontos változások a NAV nyomtatványkitöltőben

Frissítsen az ÁNYK új verziójára, mert ellenkező esetben nem tud majd nyomtatványokat küldeni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Photo by Valdhy Mbemba on Unsplash

Csodatörténet: a magyar anyuka megváltoztatta egy kongói család életét

Néhány ezer forinttal indult a történet Etyekről.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!