Jelentősen megváltoztathatta az ukrajnai háború a magyarok befektetési preferenciáját egy friss kutatás szerint. Mutatjuk, mibe fektetné a hazai lakosság manapság a pénzét.
Toronymagasan vezet az ingatlan
Arra kereste a választ a Pulzus Kutató a Napi.hu számára készült legújabb kutatása, hogy az ukrajnai háború alatt változhatott-e a magyar lakosság befektetési preferenciája. A felmérés ezer személy megkérdezésével készült, akik nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálhatják a hazai felnőtt lakosság véleményét – írja a portál.
A mostani kutatás azt a kérdést tette fel a felmérésben résztvevőknek, hogy amennyiben lenne 10 millió forint szabad megtakarításuk, azt mibe fektetnék. A válaszok megoszlása a következőképpen alakult:
- Ingatlan – 40 százalék
- Arany – 13 százalék
- Euró – 13 százalék
- Semmibe nem fektetné, készpénzben/bankkártyán tárolná az összeget – 10 százalék
- Állampapír – 9 százalék
- Részvény – 6 százalék
- Dollár – 3 százalék
- Kriptovaluta – 3 százalék
- Egyéb befektetés – 3 százalék.
Néhány szó a dobogósokról
Az ingatlan tehát toronymagasan az első. Néhány napja írtunk azonban róla, hogy amennyiben valaki manapság lakás vásárlásán gondolkodik, de 25 millió forintnál kevesebb pénze van, annak hitel nélkül nem lesz egyszerű dolga, hiszen rendkívül visszaesett az olcsóbb ingatlanok száma. Valamint, ha lakásfelújtás/fejlesztés lenne a cél, akkor számolni kell a költségek jelentős emelkedésével, ami miatt már többen letettek a közelmúltban a beruházási terveikről.
Igen sokan fektetnék a pénzüket aranyba is. A szakértők szerint igen népszerű manapság az arany, különösen az ukrajnai háború kitörése óta. Több hazai cég a nemesfémbe próbálja menteni a pénzét, mert azzal számol, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet tartós lesz.
Felfért még a dobogóra az euró vásárlása. A cikk szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igyekszik drágítani a forint elleni spekulációt. Ennek leginkább abban látszik az eredménye, hogy az euró/forint árfolyam 380 alatt maradt az utóbbi hetekben. Valamint a valutaváltók is tapasztalták a forgalom élénkülését az orosz-ukrán konfliktus fellángolását követően. Emellett mi is írtunk róla, hogy a hazai infláció növekedését a forint gyengülése az euróval szemben is elősegíthette. Amíg az idei év január elején középárfolyamon 360 forint alatt fizettünk egy euróért, addig márciusban megközelítette a 390 forintot. Öt évvel ezelőtt pedig 300 forint körüli euróárfolyammal is kalkulálhattunk.
Tavaly máshogyan gondoltuk
Korábban augusztusban készült hasonló felmérés, amikor szintén arra keresték a választ, hogy mibe fektetnének be a megkérdezettek 10 millió forintot. Akkor ezek az eredmények születtek:
- Ingatlanba - 46 százalék
- Euróba vagy dollárba – 12 százalék
- Aranyba – 11 százalék
- Állampapírba – 10 százalék
- Kriptovalutába – 5 százalék
- Részvénybe – 5 százalék
- Készpénzbe – 3 százalék
- Egyéb befektetésbe – 8 százalék.
Látszik tehát, hogy nagyjából fél évvel ezelőtt is magasan vezetett az ingatlan, azonban az elmúlt hónapokban a preferenciája 6 százalékot csökkent. Nőtt azonban az arany népszerűsége két százalékkal, valamint kirajzolódott, hogy a dollárral szemben is inkább az eurót preferálják a megkérdezettek, ami érthető lehet, hiszen az Európai Unió legnagyobb részében, ahogyan több szomszédos országban is fizetőeszköz.
3 százalékról 10 százalékra nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya a közelmúltban, akik nem fektetnék be, vagyis készpénzben tartanák a pénzüket (az újabb felmérésben ez a válasz kiegészült azzal is, hogy „bankkártyán”). Ez a bizonytalanság jele lehet, jó, ha kéznél van a pénz, mert ki tudja, mit hoz a holnap.
