Putyin orosz elnök magyaráz egy pulpitusról

Oroszországot erősödő szankciókkal sújtják az Ukrajna ellen indított háború óta, de Moszkva idén várhatóan továbbra is napi 800 millió dolláros (295 milliárd forintos) bevételre tehet szert gáz- és olajeladásokból az emelkedő energiaárak miatt.


Putyin elnök rezsimje egyelőre kitart, miután az olajárak eddig ebben az évben 50 százalékkal emelkedtek, 13 éve nem látott magasságba. A Bloomberg összesítése szerint ez azt jelentheti, hogy idén összességében 285 milliárd dolláros bevétele származhat az országnak a gáz- és olajeladások után. Ez 20 százalékkal magasabb, mint a tavalyi 235,6 milliárd dolláros hasonló bevétel.

Gázfüggés

Az Európai Unió orosz energiától való függése ugyancsak hozzájárul a rezsim prosperálásához, miután a blokk gázfelhasználásának 40 százalékát az oroszoktól szerzi be.

Az Unió május végén úgy döntött, hogy az orosz olajimport 90 százalékát az év végéig megszünteti. De néhány uniós ország - köztük a legnagyobb európai gazdaság, Németország - továbbra is erősen függ az orosz gáztól, és Putyin elnök követelésére sok állam eleget tett a rubelben való fizetésnek.

Ez keresletet gerjesztett a rubel iránt, amely idén egyelőre a legjobban teljesít az amerikai dollárral szemben. (A magyar kormány kérésére hazánkra nem vonatkozik az uniós olajembargós megállapodás, és korábban azt is közölték, hogy az eladó kívánsága szerint fizetnek a gázért.)

Közben más országok, például Kína és India bevásárolnak a „diszkontáras” orosz olajból, ami tovább csökkenti a nyugati országok által kivetett szankciók hatásfokát.

Van más is 

A Bloomberg napi 800 millió dolláros bevételjóslata csak az energiára vonatkozik. Oroszország ugyancsak jelentős előállítója más árucikkeknek is, például gabonának és fémeknek, köztük a palládiumnak és a platinumnak. A nyersanyagkereskedelemből Moszkva idén több mint 300 milliárd dolláros bevételre számíthat. Ez nagyjából ellentételezi a nemzetközi szankciók nyomán befagyasztott orosz devizatartalékot.

Az árukból származó orosz bevétel túlszárnyalhatja a háború előttit, miután a nyersanyagok ára emelkedik az ellátási láncok körüli problémák, és a pandémiát követő megnövekedett kereslet miatt. A háború az árakat még inkább fölfelé nyomta, miután Oroszország és Ukrajna kulcsfontosságú exportőrök a világpiacon.

Ha a szankciók célja az volt, hogy megállítsák az orosz hadsereget, az nem volt reális

– mondta a Bloombergnek Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének főmunkatársa. Hozzátette: továbbra is megvan az alap a háborúhoz, és valamilyen mértékben továbbra is kompenzálódik a szankciók által az orosz lakosságnak okozott kár.

Putyin a napokban hasonlóképpen nyilatkozott: azt mondta, mindent megoldanak, mindent beszereznek, és nem bánják a nyugati cégek távozását.

Arról, hogyan birkóznak meg az oroszok a hétköznapi életben a szankciók hatásaival, itt és itt is írtunk.

The Conversation

Ne hagyd ki!