Oroszországot erősödő szankciókkal sújtják az Ukrajna ellen indított háború óta, de Moszkva idén várhatóan továbbra is napi 800 millió dolláros (295 milliárd forintos) bevételre tehet szert gáz- és olajeladásokból az emelkedő energiaárak miatt.
Putyin elnök rezsimje egyelőre kitart, miután az olajárak eddig ebben az évben 50 százalékkal emelkedtek, 13 éve nem látott magasságba. A Bloomberg összesítése szerint ez azt jelentheti, hogy idén összességében 285 milliárd dolláros bevétele származhat az országnak a gáz- és olajeladások után. Ez 20 százalékkal magasabb, mint a tavalyi 235,6 milliárd dolláros hasonló bevétel.
Gázfüggés
Az Európai Unió orosz energiától való függése ugyancsak hozzájárul a rezsim prosperálásához, miután a blokk gázfelhasználásának 40 százalékát az oroszoktól szerzi be.
Az Unió május végén úgy döntött, hogy az orosz olajimport 90 százalékát az év végéig megszünteti. De néhány uniós ország - köztük a legnagyobb európai gazdaság, Németország - továbbra is erősen függ az orosz gáztól, és Putyin elnök követelésére sok állam eleget tett a rubelben való fizetésnek.
Ez keresletet gerjesztett a rubel iránt, amely idén egyelőre a legjobban teljesít az amerikai dollárral szemben. (A magyar kormány kérésére hazánkra nem vonatkozik az uniós olajembargós megállapodás, és korábban azt is közölték, hogy az eladó kívánsága szerint fizetnek a gázért.)
Közben más országok, például Kína és India bevásárolnak a „diszkontáras” orosz olajból, ami tovább csökkenti a nyugati országok által kivetett szankciók hatásfokát.
Van más is
A Bloomberg napi 800 millió dolláros bevételjóslata csak az energiára vonatkozik. Oroszország ugyancsak jelentős előállítója más árucikkeknek is, például gabonának és fémeknek, köztük a palládiumnak és a platinumnak. A nyersanyagkereskedelemből Moszkva idén több mint 300 milliárd dolláros bevételre számíthat. Ez nagyjából ellentételezi a nemzetközi szankciók nyomán befagyasztott orosz devizatartalékot.
Az árukból származó orosz bevétel túlszárnyalhatja a háború előttit, miután a nyersanyagok ára emelkedik az ellátási láncok körüli problémák, és a pandémiát követő megnövekedett kereslet miatt. A háború az árakat még inkább fölfelé nyomta, miután Oroszország és Ukrajna kulcsfontosságú exportőrök a világpiacon.
Ha a szankciók célja az volt, hogy megállítsák az orosz hadsereget, az nem volt reális
– mondta a Bloombergnek Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének főmunkatársa. Hozzátette: továbbra is megvan az alap a háborúhoz, és valamilyen mértékben továbbra is kompenzálódik a szankciók által az orosz lakosságnak okozott kár.
Putyin a napokban hasonlóképpen nyilatkozott: azt mondta, mindent megoldanak, mindent beszereznek, és nem bánják a nyugati cégek távozását.
Arról, hogyan birkóznak meg az oroszok a hétköznapi életben a szankciók hatásaival, itt és itt is írtunk.
