Jelentős fejlesztéseket valósít meg Magyarország legnagyobb hazai tulajdonban lévő kerékpárgyártója. Legelőször automatizált raktárcsarnokot építenek, a következő években pedig a mostaninál is nagyobb beruházás jöhet.
Bővül a hazai kerékpárgyártás
750 millió forintból 1820 négyzetméteres új csarnokot épít Esztergomban az ország legnagyobb magyar tulajdonú kerékpárgyártója, a Neuzer Kft. Az új épületben 4560 raklapon tárolhatnak majd alkatrészeket, intelligens nyilvántartórendszer segítségével. Úgy tűnik, hogy kinőtték a meglévő, 8 ezer négyzetméteres raktárukat. A tervek szerint a 18 új munkahelyet teremtő fejlesztés idén szeptemberben fejeződhet be. Azonban nem ez lesz a legnagyobb beruházásuk.
Neuzer András, a cég ügyvezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy hamarosan 51 százalékos kínai többséggel vegyesvállalatot alapítanak. Az új cég évi 150 ezer kerékpár előállítására is képes lehet. A beruházáshoz a jelenlegi gyár mellett megvásároltak egy 30 ezer négyzetméteres telket. A tervezett üzem 2026-ban kezdheti a termelést.
Az 1996-ban alapított Neuzer Kft. Magyarország legnagyobb magyar tulajdonú, független kerékpárgyára, amely jelenleg évente közel 80 ezer kétkerekűt gyárt, jelentős részeben elektromos kerékpárokat. Termékeinek több mint felét külföldön értékesítik. A társaság 150 főt foglalkoztat.
Felpörgött az e-kerékpárok hazai piaca
Szemléletváltáson megy keresztül a társadalom, elkezdett a kerékpárra úgy tekinteni, mint egy élhetőbb és fenntarthatóbb világ eszközére. Ez is nagyban hozzájárul a folyamatosan magas kereslethez
- jelentette ki Sipiczki Róbertet, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke korábban.
2019-ben 5-6 ezer elektromos rásegítésű kerékpárt adtak el hazánkban, 2020-ban több mint 10 ezret, 2021-ben pedig 23 ezret. Ennél is sokkal látványosabban bővült a piaca Németországban, ahol hét év alatt az eladott elektromos rásegítésű kerékpárok száma 4 ezerről 2 millióra nőtt.
Több problémával szembesült tavaly a szektor
Jónéhány európai - elsősorban összeszerelést végző - kerékpárgyártó azonban elég sok gonddal küzdött tavaly. Alumínium- és acélhiány lépett fel a nemzetközi piacokon (részben az ukrajnai háború következtében), ami nehéz helyzetbe hozta a szektort. Emellett más, Távol-Keletről érkező alkatrészekhez is nehezen lehetett hozzájutni.
20-30 százalékot nőttek az alapanyagárak csak 2022 első negyedévében, amiért a forint gyenge árfolyama is okolható, de stabil valutaárfolyam esetében is 15-18 százalékos lett volna a drágulás.
Az ipar teljes konszolidációjára azonban még várni kell, az európai konszenzus szerint az csak 2024-re prognosztizálható
- tájékoztatott Sipiczki Róbert.
