Amíg 2022 a Meta történetének egyik, ha nem a legnehezebb éve volt, addig 2023-ban magára talált Mark Zuckerberg cége. A kedvező folyamatokat remekül tükrözi, hogy a vállalat részvényeinek az értéke kevesebb mint egy év alatt csaknem a háromszorosára emelkedett.
Idén szárnyalt a Meta
A Metát rendkívül megtépázta az eladásai jelentős csökkenése, a versenytársai tetemes növekedése, valamint a metaverzum-projektbe - látszólag - feleslegesen pumpált dollár tízmilliárdok elvesztése is 2022-ben. Mindezek miatt a befektetői bizalom is megrendült a cégben: a vállalat részvényei elvesztették az értékük 64 százalékát, így a 2016-os szintükre estek vissza tavaly.
Azonban idén magára talált a Meta, ami a papírjai árfolyamán is meglátszik. Ebben az évben közel 180 százalékot emelkedett a részvényeik értéke, és mostanra meghaladta a 350 dollárt. Így nincs nagyon távol a 2021 szeptemberi, 378 dolláros csúcsértéktől sem.
A befektetői bizalom visszaszerzéséhez kellettek Mark Zuckerberg tavaly és idén meghirdetett költségcsökkentési intézkedései, melyek például 20 ezer alkalmazott elküldésével jártak. Részben emiatt sikerült jelentősen faragniuk a vállalati kiadásokból.
Ugyanakkor a legfontosabb változás idén a vállalatirányítást érintően zajlott. Így Mark Zuckerberg, aki korábban makacsul kiállt saját víziója mellett, engedett a befektetői nyomásnak és erősebb fókuszt helyezett az alaptevékenységként kezelt, jól fialó hirdetési bizniszre
- idéz egy szakértői véleményt a hwsw.
Azonban a Meta továbbra is lényegesen sebezhetőbb az olyan nagy riválisokhoz képest, mint a Google vagy az Apple, akik saját webböngészővel és operációs rendszerrel is rendelkeznek. Emellett a TikTok és a YouTube (ez utóbbi a Google-höz tartozik) is komoly fenyegetést jelent Zuckerbergékre, hiszen a fiatalabb generációk inkább azokat pártolják a Meta platformjaival szemben.
Betilthatja az EU a fizetős Facebookot és Instagramot
A Metával kapcsolatban arról is írtunk néhány napja, hogy panaszt nyújtott be ellenük az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) az illetékes hatósághoz. A BEUC szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a techóriás az Unióban, amikor arra kötelezi a felhasználóit, hogy válasszanak: több ezer forintot fizetnek a reklámmentes szolgáltatásért, vagy engedélyezik az adatgyűjtést magukról. Az adatokat pedig célzott reklámokhoz használják fel.
Jogilag a legaggályosabbnak pedig azt látják a fogyasztóvédők, hogy nem használhatják az európaiak a portálokat, amíg nem választanak a két lehetőség közül.
Úgy vélik, ez különösen annak a fényében elfogadhatatlan, hogy a szolgáltatásokba maguk a felhasználók hordják a tartalmat. Ráadásul a Meta - például a YouTube-bal ellentétben - nem fizet semmit az általuk generált forgalomért.
Egyelőre kérdéses, mi lesz az ügy végkimenetele. Azonban szélsőséges esetben elképzelhető, hogy teljesen illegálissá nyilvánítják a gyakorlatot. Esetleg a Meta kötelezően fizetőssé is teheti a Facebookot és az Instagramot az EU-ban.
Viszont mindezeknél valószínűbb, hogy kompromisszum születik. Például a Meta a jövőben csak bizonyos szolgáltatások elérését biztosítja a Facebookon és az Instagramon a felhasználóinak, de azokat fizetés és követés nélkül. Azonban más szolgáltatások fizetősök lesznek. Ehhez hasonló módon weboldalak ezrei működnek jóideje.
