Kisüzemi sörfőzdék és sörbárok tucatjai nyíltak Magyarországon az elmúlt évtizedben. Azonban a 2020-as évek kezdetétől gyülekezni kezdtek a felhők a sörgyárak felett szerte Európában. Hazai sörgyártók mondták el, miért zár be főzdék sora a kontinensen.
Véget érhetett a hazai sörforradalom
Söripari forradalom zajlott az elmúlt évtizedben Magyarországon, köszönhetően a kisüzemi sörök terjedését segítő szabályozásnak. Sorra nyíltak a kisebb sörfőzdék, jelentek meg új sörtípusok, illetve fejlődtek a nagyüzemek is. Azonban ebben az évtizedben valami nagyon megváltozott.
A sörgyártók tavaly keményen küzdöttek az elszálló energia- és alapanyagárakkal, az ebből eredő termelési nehézségekkel, de visszatekintve elmondható: ha nehezen is, de nagyobb visszaesés nélkül zárták az évet
- idézi Kántor Sándort, a legnagyobb hazai gyártókat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatóját a Hello Vidék.
A kisebbeknek nehezebb lehet
Úgy tűnik, a nagyüzemeknél jóval nehezebb helyzetbe kerültek a kisebb sörgyártók. Gyenge Zsolt, a Fóti Sörfőzdék vezetője, valamint a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének az elnöke szerint az energiakrízis a kis főzdékre különösen rossz hatással volt. Emellett a szakképzett munkaerő hiánya, és bizonyos alapanyagok árának az elszállása is nagyon kedvezőtlenül érintette a szektort.
Prischetzky Botond, a MONYO Brewing brand managere ehhez hozzátette, a koronavírus-járvány és utóhatásai, a rendkívül magas infláció, az euróval szemben nagyon gyenge forintárfolyam, valamint az ukrajnai háború (például sörösüvegek érkeztek korábban Ukrajnából) is rosszul jött a magyar söriparnak. Emellett a gazdasági nehézségek miatt a kraftsörök kereslete is megcsappant a kontinensen, illetve a piac is telítődött. Mindezek hatására jelenleg heti szinten hallani, hogy bezár egy-két sörfőzde Európában.
Beleköp az európai sörökbe a klímaváltozás
Egy másik, a söriparnak kedvezőtlen fejleményről is írtunk a napokban: egy kutatás eredménye szerint az európai termesztési régiókban 2050-re 4-18 százalékkal terem majd kevesebb komló, amennyiben a gazdák nem alkalmazkodnak a melegebb és szárazabb időjáráshoz. A növény alfasavtartalma – ami a sörök jellegzetes ízéért és illatáért is felelős – szintén csökkenni fog, várhatóan 20-31 százalékkal.
A sörkedvelők mindenképpen érzékelni fogják az éghajlatváltozás hatását, mind az árcédulán, mind a minőségén
– idéztük Miroslav Trnkát, a Cseh Tudományos Akadémia tudósát a napokban.
Szerinte a tanulmányuk adatai azt sugallják, hogy ez a folyamat elkerülhetetlen. Az elmúlt években a jó minőségű komló iránti keresletet az erősebb ízvilágú kézműves sörök még jobban fellendítették.
Az íz nem csak a komlótól függ, de mindenképp magyarázza a népszerűségének egy részét
– folytatta Trnka.
Egyébként a sör a víz és a tea után a világ harmadik legnépszerűbb itala.
