Ahol akarat van, ott út is van
Míg a legtöbb piaci szereplő beletörődött, hogy esetenként hónapokat csúszik a megrendelések teljesítésével az akadozó ellátási lánc miatt, addig a Coca-Cola egész egyszerűen bevállalta a többletköltségeket, és alternatív módon megoldotta a kialakult helyzetet. Mivel az üdítőgyártó nem tudott elég helyet bérelni a konténerhajókon, ezért átpártolt az ömlesztettáru-szállító hajókhoz. Ezeket a hajókat jellemzően gabona, szén és egyéb nyersanyagok szállítására használják. Persze nem kell kétségbeesni, a népszerű üdítő előállításához szükséges alapanyagot nem a hajótestből fogják talicskákba lapátolni, hogy utána jó koszosan behordják az üzembe, a gyártó gondoskodott a szakszerű csomagolásról és a higiénikus szállításról. Abnormális, de működő megoldás.
No container, no problem.
— Dooner 🏴☠️ (@TimothyDooner) October 1, 2021
Coca-Cola is sending 60k tonnes of material via bulk vessel to keep production lines running
No, this isn’t normal and it isn’t really a great sign either. pic.twitter.com/OD3IQ0CuWH
Nem bízzák a véletlenre
Bár az olyan kereskedők, mint a Costco és a Target is saját hajókat béreltek, a Coca-Cola egy lépéssel tovább ment. Mivel a nagyobb kikötőkben óriási a torlódás, és sokszor napokat, akár heteket vesz igénybe a lerakodás, ezért kisebb, távolabbi, kevésbé forgalmas kikötőkbe küldi a hajókat a gyors árucsere reményében. Alan Smith, a vállalat globális beszerzési igazgatója a LinkedIn-en közölte, hogy három ömlesztettáru-szállító hajót béreltek, amelyek több mint 60 ezer tonnányi alapanyagot biztosítanak a gyártóüzemeknek. Ez a mennyiség nagyjából 2800 TEU-nak felel meg. A TEU (twenty-foot equivalent unit) a szállítmányozásban használt mértékegység, a 20 láb hosszúságú fém konténert jelöli.
A Coca-Cola az erőfeszítései ellenére továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, főleg kamionsofőre van kevés. Hiába tornyosulnak az alapanyagok a kikötőkben, ha nincs, aki elszállítsa azokat a gyárakba. Szorítsunk, hogy karácsonyra megoldódjon ez a probléma, hiszen hamarosan indul a jól ismert kamionos konvoj is, Télapóval az élen.
Van, aki jól járt
Míg az tengeri szállítmányozástól függő vállalatok senyvednek, addig a hajótársaságok lubickolnak a hirtelen jött keresletnövekedésben. Remek példa erre a világ legnagyobb konténerszállító hajótársasága, a Maersk, amelynek a második negyedéves eredménye meghaladta az 4,1 milliárd dollárt. A kiugró eredmény több mint 200 százalékos javulást jelent a tavalyi, azonos időszak 1,7 milliárdos összegéhez képest. A bevételek 60 százalékos növekedést mutattak 2020 második negyedévéhez viszonyítva, így elérték a 14,2 milliárd dollárt. A járványhelyzet enyhülésével és a korlátozások feloldásával óriási igény mutatkozott világszerte szinte minden termékre. A globális ellátási lánc napjainkban is nagyban függ a tengeri szállítmányozástól, így az olyan nagyágyúk, mint a Maersk már-már monopol helyzetbe kerültek. Odáig fajultak a dolgok, hogy manapság nem a hajótársaságok versenyeznek a partnerek kegyeiért, hanem fordítva. A megcsappant hajóutak és a konténerhiány következtében a társaságok árszabása is elszabadult. Jelenleg átlagosan 20 ezer dollárba kerül egy sztenderd, 12 méter hosszú konténer Kínából az Egyesült Államokba történő szállítása, ez 500 százalékos áremelkedést jelent a tavalyi árszabáshoz viszonyítva. De mivel nincs más lehetőség, a partnerek kifizetik az említett összegek, ami egyenes út a rekordbevételhez.
Søren Skou, a Maersk vezérigazgatója úgy véli, a második negyedévben tapasztalt momentum a harmadik és a negyedik negyedévben is ki fog tartani. Éppen ezért arra számít, hogy a cég EBITDA-eredménye év végére elérheti a 19,5 milliárd dollárt, amelyhez társulhat egy 11,5 milliárdos szabad cash-flow is.
A vezérigazgató kifejtette, hogy számos dolog hozzájárult az áremelkedésekhez, egyebek között a Szuezi-csatorna blokkolása, a konténerhiány, vagy éppen Kína egyik legnagyobb kikötőjének egyhetes lezárása is. Skou elmondta, hogy a vállalatok próbálják kiszolgálni a példátlan kiskereskedelmi keresletet, miközben készleteik feltöltésével is küzdenek. Az USA-ban például rendkívül alacsony a készlet-eladási arány, ami hozzájárul a konténerek iránti erős kereslethez. Viszont az USA nem tudja tartani a lépést a Kínából beáramló konténerekkel, így rengeteg szállítóegység nem jut vissza a kommunista országba. Ergo nincs elég konténer a vizeken, így a partnereknek felárat kell fizetniük, hogy időben megkapják a termékeiket.
Fotó: Unsplash
