Túl értékes piac
A Microsoft bejelentése nem sokkal azután érkezett, hogy számos kritika érte a leányvállalatát a cenzúrázási és a tartalomkorlátozási folyamatai miatt. A LinkedIn 2014-ben jelent meg a kínai börzén azzal a feltétellel, hogy együttműködik a kínai kormánnyal, betartja a feltételeit és átlátható adatokat közöl az országban folytatott üzleti tevékenységéről. Bár a vállalat kijelentette, nem ért egyet a kormányzati cenzúrával, úgy tűnik, ez csak a polkorrektséget szolgáló üres puffogtatás volt.
Lényegesen nagyobb kihívást jelentő működési környezettel és nagyobb megfelelési kényszerekkel kell szembenéznünk
-fogalmazott a bejelentéssel kapcsoltban Mohak Shroff, a LinkedIn alelnöke.
Bár a LinkedIn jelenlegi formájában megszűnik létezni Kínában, a cég már egy új app, az InJobs bevezetését tervezi. Ez hasonlóan fog működni, mint az eredeti, annyi különbséggel, hogy a közösségi hírfolyam eltűnik, és cikkeket, posztokat, bejegyzéseket nem lehet majd megosztani. Egy kifejezetten a kínai piacra szabott alkalmazásról van szó.
„Gusztustalan behódolás”
Ha a hivatalos magyarázat mögé nézünk, akkor kirajzolódik, hogy a LinkedIn lépését valószínűleg nemcsak a kommunista korlátozások, hanem az egyre növekvő nyugati kritikák is indokolták. A közösségi platform nemrég feketelistára tett számos újságírót, akik munkája feltehetően sértette a helyi államvezetés nézeteit. Köztük van Greg Bruno is, aki dokumentálta, hogyan bántak a kínaiak a tibeti menekültekkel. Bruno elmondta, nem lepte meg, hogy a kormánynak nem tetszett a munkája, de elkeserítőnek tartja, hogy egy amerikai cég fejet hajt egy külföldi állam követelései előtt. Rick Scott amerikai szenátor a LinkedIn vezetőjének, Ryan Roslansky-nak és a Microsoft igazgatójának, Satya Nadella-nak küldött levelében „gusztustalan behódolásnak" nevezte a vállalat lépését. A szenátor mellett több amerikai tisztviselő is elítélte a platform üzletpolitikáját.
Az sem javít a helyzeten, hogy idén márciusban a kínai hatóságok megbüntették a LinkedIn-t és 30 napra felfüggesztették az új felhasználók regisztrációját, mert a vállalat nem cenzúrázta a nemkívánatos politikai tartalmakat. Az is kiderült, hogy a kínai hírszerző ügynökségek toborzási eszközként használták az oldalt.
Ha minden igaz, akkor az új InJobs app-on nemzetközi munkalehetőségeket is lehet hirdetni, de a LinkedIn kínai leállása nem ezt sugallja. Az egyre jobban ellenőrzött és megregulázott internetfelhasználás miatt Kína egyre távolabb kerül a világ többi részétől, ami jelentősen megnehezíti az országban működő nemzetközi vállalatok működését is.
