Aktuális
Kávézacc és illatok, így tartsd távol a macskákat a kerttől
A kóbor, de a saját macskák is gyakran okoznak kellemetlenségeket a kertben – elfekszik a növényeket, elűzik a madarakat, vagy épp a veteményesbe ürítenek. Szerencsére léteznek humánus, természetes módszerek, amelyekkel hatékonyan megvédhetjük zöld oázisunkat a nem kívánt látogatóktól.
Sokan tapasztalják, hogy a macskák évszaktól függetlenül megtalálják a módját, hogy bejussanak a kertbe és ott garázdálkodjanak: tavasszal madarakra vadásznak, nyáron növényeket döntenek ki hempergés közben, ősszel a sünöknek szánt élelemre pályáznak, télen pedig egerészni járnak. A probléma nem csupán bosszantó, hanem veszélyeztetheti a kert élővilágát is: a macskák ürüléke ugyanis betegségeket terjeszthet - hívja fel a figyelmet a Magyar Mezőgazdaság cikke.
Illatok, érdes talajtakaró és alomtálca
A megoldás kulcsa a megelőzés és az illatok tudatos használata. A levendula, a rozmaring, az oregánó vagy a citromos kakukkfű illata számunkra kellemes lehet, a macskák azonban ki nem állhatják őket. Ezekből a növényekből érdemes „illatbarikádot” emelni a virágágyások köré. Kiegészítésképp használhatjunk citrusfélék héját, kávézaccot, vagy durva felületű talajtakarást is – a macskák ugyanis nem kedvelik a kényelmetlen sétákat.
Ha pedig végképp nem tudjuk elűzni őket, célszerű egy kerti alomtálcát kialakítani számukra, távol a fontosabb növényektől – némi macskamenta és homok csodákra képes.
A cél nem a macskák teljes kiűzése, hanem az együttélés szabályainak felállítása – természetes, békés eszközökkel.
Támadnak a kullancsok is
Egyes növények ideális környezetet teremtenek a vérszívók számára is, ezért érdemes átgondolni, pontosan mit ültetünk a kertbe, és hogyan gondozzuk azt. Nem csak az erdőben vagy a parkban találkozhatunk kullancsokkal, a saját kertünk is rejthet veszélyeket. A kullancsokat nem maguk a növények vonzzák, hanem az általuk teremtett nedves, árnyékos mikroklíma, ahol kiváló búvóhelyet találnak.
Szakértők szerint a sűrű lombú, párás környezetet kedvelő növények – mint a páfrányok, borostyánok vagy a tuják – rendszeres nyírásával, ritkításával jelentősen csökkenthető a kullancsveszély. Fontos, hogy a páfrányokat ne telepítsük pihenőhelyek, teraszok vagy játszóterek közelébe, és biztosítsuk körülöttük a megfelelő légáramlást.
A magas fű, valamint a szeder, bodza és mogyoróbokrok szintén kedvezhetnek a kullancsoknak, ezért ezeket is ajánlott rendszeresen karbantartani. A lehullott levelek, növényi törmelékek eltávolítása és a sűrű, levegőtlen sövények kerülése tovább csökkentheti a fertőzésveszélyt, amit a kullancsok jelentenek - írtuk a közelmúltban.
Ez a márka vezette áprilisban a kátyúba süllyedt traktorpiacot
Tovább zuhannak a traktor eladások, míg a pótkocsi-értékesítések némileg emelkedtek. A két kategória elsője áprilisban a Claas és a Fliegl volt.
2025 áprilisában 137 darab mezőgazdasági vontatót értékesítettek: 59-cel kevesebbet, mint 2024 áprilisában (ez - 30,1%-os változást jelent), és 156 darabbal kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában (ez 53,2 %-os csökkenést jelent). Márkák szerint a legtöbb traktort Claasból értékesítették (20 darab), Solisból 17, New Hollandból 10 darab fogyott. Utánuk 7-7 darabos eladással a Deutz-Fahr, a VST és a JCB következik. John Deere-ből és Fendtből 6-6 darabot vásároltak a gazdák a Datahouse statisztikái szerint, amelyet az Agroinform idéz.
Stabilizálódni látszik a pótkocsipiac
Áprilisban 86 darab pótkocsit értékesítettek, 19 darabbal többet, mint 2024-ben, és 8 darabbal kevesebbet mint 2023-ban. A márkák között a Fliegl vezet 25 darabbal, majd a Pronar következik 13 darabos eladással, Joskinból kilenc fogyott.
Ennyiből szerezhető traktoros jogosítvány
A traktorvezetéshez szükséges képzés elvégezhető tantermi és e-learning keretek között is. Ezzel kapcsolatban kiderült, hogy a T kategóriás jogosítvány megszerzésének teljes időtartama is jóval rövidebb, mint a B kategóriás vezetői engedélyé: 3-4 hónap alatt meg lehet szerezni.
Az autósiskoláknál jellemzően 46-56 órában határozzák meg az elméleti képzés idejét. 12 gyakorlati óra is elég a vizsgára bocsátáshoz. A vizsgákra további 2 órát számolnak, vagyis a teljes képzés letudható 70 órában.
Az Agrárszektor által megkérdezett autósiskolák 305 és 349 ezer forint közötti összeget mondtak, amely már magában foglalta az elméleti képzést, a gyakorlati képzést és a vizsgadíjakat is.
Meddig tart még a hűvös idő? Itt az előrejelzés
A héten érkezett lehűlés a jövő hét nagyobb részében kitart, a következő napokban néhol gyenge fagyok is előfordulhatnak. A lehűléssel aranyat érő májusi eső is érkezett, sajnos nem elég és nem is mindenhová: az Alföld továbbra is szárazsággal küzd, míg a Dunántúlon sokat javult a talajok nedvességtartalma. A szántóföldi növényeknek a keleti országrészben égető szüksége lenne a csapadékra, érkezik is valamennyi, de közel sem elegendő.
A következő 6-8 nap során hűvös idő várható kisebb csapadékkal. Vasárnap főleg keleten hullhat eső, ezen kívül csak elszórt záporok alakulhatnak ki az országban. Területi átlagban összességében 10 mm alatti csapadék várható a jövő hét közepéig, nagy területen nem várható számottevő mennyiség. Így a talajok száradása lesz a jellemző, az Alföldön nem valószínű az aszály enyhülése. A felhőzet mennyisége csökken, részben napos idő várható. A hőmérséklet az átlag alatt alakul majd, a fagyosszentek tartósan hűvös időt hoznak: napközben is csak 13-19 fokra lehet számítani, éjszakánként pedig 10 fok alá hűl a levegő, a hidegre hajlamos helyeken akár gyenge fagyok is előfordulhatnak - írja a Hungaromet.
10-30 milliméter eső esett a héten
Hétfőn még nagy területen hullott számottevő csapadék, elsősorban a Dunántúlon és a déli határ mentén, majd kedden és szerdán inkább már csak kisebb eső fordult elő. Az elmúlt napokban nagy területen hullott 10-30 mm csapadék, de a keleti országrészben jóval kevesebb esett, az Alföld egyes részein például még 2 mm sem. A Dunántúlon az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából megfelel az átlagosnak, míg keleten rosszabb a helyzet: a Viharsarokban például március vége óta alig hullott csapadék. Az egyenlőtlen csapadékeloszlást a talajok nedvességtartalma is tükrözi: a Dunántúlon az elmúlt napokban sokat javult a helyzet, arrafelé kedvező a talajnedvesség. Ezzel szemben az Alföldön a felszín közeli réteg immár teljesen kiszáradt, így ott nagy területen alakult ki közepes vagy nagy fokú aszály az egyelőre sekélyen gyökerező nyári növényekre vonatkozóan.
Ez a helyzet a szántóföldön
Az őszi vetések a csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce még virágzik. A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. Bár a mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de sürgősen kiadós esőre lenne szükség. A kukorica és a napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. Az április második felében csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, az Alföldön és a Kisalföldön azonban nagy területen száraz volt a talaj, ezért rendkívül nehezen, egyenetlenül keltek a növények. A Kisalföld azóta megázott, arrafelé sokat javultak a körülmények, de az Alföldön nagy területen csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet.
Nagyot drágult a napraforgó, a búza, a kukorica: íme az árak
Egy év alatt az étkezési búza ára 36, az ipari napraforgómag 55, a takarmánykukorica 26 százalékkal ment feljebb. Itt vannak az AKI PÁIR április végi adatai és a vetésterületek.
Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint 945 ezer hektárról takaríthatnak be őszi búzát a gazdák az idén. A vetések 62 százaléka jó, 30 százaléka közepes, 8 százaléka pedig gyenge állapotban volt április elején.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 87,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 36 százalékkal haladta meg.
Kukorica
Az agrártárca tájékoztatása szerint 831 ezer hektárt foglalhat el a szemes kukorica az idén, amelynek 75 százalékát már elvetették április 29-ig.
Átlagosan 77,3 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmány kukorica április negyedik hetében, ami az egy évvel korábbit 26 százalékkal múlta felül.
Olajosok
Repcéből a 133 ezer hektáros terület 60 százalékán jó, 30 százalékán közepes, 10 százalékán pedig gyenge állapotban voltak az állományok április elején. A repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 206,1 ezer forint/tonna (+29 százalék) volt április negyedik hetében.
Napraforgóból a 746 ezer hektárra várt terület 82 százalékán került a földbe a napraforgó-vetőmag április 29-ig. A nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 207,7 ezer forint/tonnáért (+47 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 225,8 ezer forint/tonna (+55 százalék) volt.
Mintegy 99 ezer hektárt foglalhat el a szójabab, április 29-ig 28,5 ezer hektáron került a földbe a vetőmag. A szójabab áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 163,4 ezer forint/tonna volt április negyedik hetében.
Félő, hogy ezt a szamócaszezont sem ússzuk meg átverés nélkül
A hazai gyümölcsök közül a legkorábban érő faj a szamóca. Főszezonja jellemzően május elejétől június elejéig tart, majd következik egy-két hetes „levezető időszak”, és június közepére befejeződik a szezon. A szabadföldi állományokat károsító fagyok ellenére normál termésben lehet bizakodni – a májusi időjárás lesz a döntő tényező - írja elemzésében a FruitVeB, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.
Az itthon megtermelt szamóca 90%-a belföldi fogyasztásra kerül. A kis mennyiségű export jellemzően közeli piacokon értékesül, Ausztriába, Lengyelországba, Szlovákiába. Az elmúlt években nagyságrendileg 2000-3500 tonna import szamóca érkezett az országba, amelyek elsődleges származási helye Spanyolország. A spanyolok a 2023. évben 1 200 tonna szamócát szállítottak hazánkba, de ez 2024-ben meghaladta a 2000 tonnát.
Jelentősebb mennyiség érkezik Görögországból (jellemzően 500-600 tonna körül alakul), Hollandiából és Olaszországból (együttesen 500-550 tonna szamóca érkezett hazánkba). Egyre nagyobb szerepe van az utóbbi két évben a román szamócának is a hazai ellátásban (jellemzően a határmenti területekről érkezik nagy mennyiségben szamóca Magyarországra), ami éppen a főszezonban jelentősen nyomja az árakat, ezzel is rontva a magyar szamóca piaci helyzetét.
Ennyibe kerül a termelés
A szamóca ízletes, frissítő, közkedvelt gyümölcs, mely „primőr” jellegénél fogva nagy piaci értékkel rendelkezik, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egyik leginkább tőke- és élőmunka-igényes gyümölcsfajunk. Függően a termelési módtól és a termesztéstechnológiától éves termelési költsége a 5-40 millió Ft/ha is lehet. E tartomány alsó szegmensében a szabadföldi technológiák költségei értendők, míg a 40 millió Ft/ha jellemzően hajtatott (fűtött fólia, üvegház) körülményekre igaz. Termesztése tehát sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár, ezáltal termelési kockázata is magas. Jövedelmezősége alapvetően az elért hozamoktól függ, tekintettel arra, hogy az értékesítési ár egy kompetitív piacon a termelő vállalkozások által érdemben nem befolyásolható. Szabadföldi körülmények között 10-15 t/ha, fóliában 20-30 t/ha fajlagos hozam alatt nehéz gazdaságosan termelni.
Hazánkban jelentősebb termelés folyik a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát valamint Szatymaz-Zsombó térségében. Jó tendencia, hogy egyre több termelő igyekszik termesztőberendezésbe áttenni a kultúrát. Ezzel korábbi piaci megjelenést, nagyobb hozamokat és az időjárási kitettség elleni védelmet lehet biztosítani.
Fajtatrendek
A termelők idei palántarendelései továbbra is a Clery, Joly, Asia hármas dominanciáját tükrözik. A Klodia és Giusy iránt fokozódik az érdeklődés: ezekkel pár éve kísérleteznek a termelők, többnyire sikeresen. Mindkét fajta kemény húsú, jó pultállósággal. ízre ugyan nem tudják azt az élvezetet nyújtani, mint a Clery, vagy Joly, ám mellettük szól az, hogy jobban bírják a hőséget illetve kevésbé aprósodnak el. Jellemzően a magyar piac az ízes szamócát részesíti előnyben így érthető az uralkodó három fajta régóta fennálló vezető helye.
Árak
A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2 000-4 000 Ft/kg tartományban mozgott, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs. A spanyol, illetve görög szamóca sokkal olcsóbban (akár fél áron) jelen van ebben az időszakban a piacon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már az olcsóbb szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben.
Pont amiatt, hogy a hazai fogyasztók tapasztalataink szerint tudatosan a hazai gyümölcsöt részesítik előnyben, nagy problémát okoz a magyar piacon a szamóca eredetére irányuló megtévesztés. Gyakori eset, hogy az import szamócát faládába átcsomagolják és, magyar szamócaként értékesítik az eladók, megtévesztve ezzel a fogyasztókat a gyümölcs eredetéről – ez nem specifikusan magyar probléma, például Lengyelországból is minden évben érkeznek ilyen hírek - írja a FruitVeb.