A klímaváltozás elleni küzdelemben lenne szerepe Új-Zélandon annak, hogy adót szednének be a szarvasmarhák böfögése és ürüléke után a gazdáiktól, mivel jelentősen elősegítik a globális klímaváltozást a mérések szerint.
Megadóztatná a tehénböfögést és -ürüléket Új-Zéland
Az az új-zélandi kormány terve, hogy adót vet ki a mezőgazdasági haszonállatok böfögése és ürüléke után 2025-től, így vennék fel a harcot a klímaváltozás ellen.
Az új-zélandi állattartók lehetnek a világon az elsők, akik csökkentik a mezőgazdasági kibocsátást, jobb helyzetbe hozva a helyi húsipart, amely a legnagyobb exportja az országnak
– idézi Jacinda Ardernt, Új-Zéland miniszterelnökét a BBC.
Egyelőre nem világos, hogyan tervezik megadóztatni a böfögést és az ürüléket, de a politikus szerint nem lenne megfizethetetlen az összeg az állattartóknak. Az adóból befolyt pénzt visszaforgatnák az ágazatba: új technológiát és kutatásokat finanszíroznának belőle.
Ennek ellenére sokan kritizálják a tervet. Az ellenzők szerint ellehetetlenítené a kistermelőket és a háztáji állattartást is. Andrew Hoggard, a helyi állattartók szövetségének az elnöke azon a véleményen van, hogy sok gazdálkodó fejezheti be a tevékenységét az új adónem miatt, amit Új-Zéland gazdasága is megérezne – jegyzi meg a VG.
Van megoldás arra, hogy a tehenek kevesebb metánt eregessenek a légkörbe
Az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás egyik fő forrása az állattenyésztés, ami a globális kibocsátás harmadáért felel. Amíg a szén-dioxid évszázadokon át a légkörben marad, egységnyi metán egy évtizeden belül jórészt elbomlik. Ez azt is jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentésére hozott intézkedések gyorsabban hozhatnak eredményt a globális felmelegedés elleni küzdelemben, mint a szén-dioxid kibocsátás visszafogását segítő lépések.
A mezőgazdasági haszonállatok által kibocsátott metán problémaköre nem új keletű, javarészt a kérődzőket, vagyis a szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket érinti. Az elfogyasztott fűféléket és szemestakarmányt az állatok feldolgozzák, a folyamat melléktermékét, a metánt pedig böfögéssel (az általuk kibocsátott metán mintegy 95 százaléka esetében) vagy szellentéssel engedik a légkörbe. Érdemes megjegyezni, hogy a metán az üvegházhatás szempontjából a kutatók szerint nagyjából 28-szor nagyobb kárt okoz, mint a szén-dioxid.
Ígéretes kísérletek
A probléma megoldására több elképzelés is van. Példáuél az Egyesült Királyságban működő Zelp startup szarvasmarhamaszkot fejlesztett, amivel az állat böfögése metántartalmának felét képes semlegesíteni.
A svájci Mootral pedig a takarmány-kiegészítőbe tett fokhagyma- és citruskivonatot, amivel - a cég szerint - akár 38 százalékkal csökkenthető a szarvasmarhák metánkibocsátása.
Egy másik kutatásból az derült ki, hogy a szarvasmarha-takarmányhoz több hónapon át adagolt kis mennyiségű tengeri hínár akár a káros gáz 82 százalékos csökkenéséhez is vezethet.
A kereskedelmi felhasználáshoz legközelebb álló termékek egyike a dán DSM multinacionális vállalat táplálékkiegészítője. Ebből tehenenként és naponta egy negyed teáskanálnyi mintegy harmincszázalékos metánkibocsátás-csökkenést okoz.
A Burger King egyes USA-beli éttermeiben vezette be a csökkentett metánkibocsátású marhahúsból előállított szendvicset. A húspogácsa olyan szarvasmarhából készült, amely szárított citromfűlevelet is kapott a takarmányához élete utolsó három-négy hónapjában, szintén egyharmadnyi kibocsátáscsökkentést elérve.
