Növekedhet a borok ára
Július 1-jén lépett életbe az új hulladékgazdálkodási szabályozás Magyarországon. A megújuló szabályzat egyik célja, hogy ösztönözze a gyártókat, kevesebb hulladékot képezzenek, valamint több újrahasznosított és környezetbarát anyagot használjanak.
Pontos információk egylőre nincsenek arról, mennyivel növelheti ez meg az élelmiszeripar költségeit, de a becslések 120 milliárd forint extra teherről szólnak. A gyártók a többletkiadásukat valószínűleg részben vagy egészben megpróbálják majd áthárítani a fogyasztóikra. Vagyis az Agrárszektor szerint megnövelhetik a termékeik árát. Azonban például a borászatok nem igazán engedhetik meg maguknak az árszintjük további emelését.
Az ágazatban komoly költségnövekedést fog okozni az új rendszer, ám ennek mértéke attól függ, hogy melyik termékről beszélünk, illetve hogy milyen kiszerelési módról van szó. Például a pezsgőnél az uniós jog írja elő a kötelező üvegpalackok használatát. Hasonlóan több magyar eredetvédett bor termékleírása rendelkezik üvegpalack használatáról: például a tokaji és az egri borokat kizárólag ilyen formában lehet forgalomba hozni. Tokaji borkülönlegességek - mint például az aszú vagy a szamorodni - esetében a palackok méretére, formájára és színére nézve is kötelező jellegű kritériumok vonatkoznak
- tájékoztatta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a portált.
Egyéb problémák
A szakember hozzátette, a borosüvegek jellegzetessége, hogy korlátlanul újrahasznosíthatók, amennyiben megfelelően voltak gyűjtve és szétválogatva. Ráadásul az üvegtégla újraöntésével készülő palackok előállításának energiaszükséglete 30-40 százalékkal elmarad a homokból történő olvasztásétól.
Megjegyezte, mindezek mellett problémát jelentenek a növekvő bürokratikus terhek, valamint a rövid felkészülési idő is az EPR rendszerre. Emellett úgy látja, más bortermelő európai országokban az ágazat szereplőire nézve kedvezőbb a szabályozás. Például a francia EPR-díjakhoz képest a magyar nyolc-kilencszer nagyobb.
Egy borász pedig arról beszélt a portálnak, a csomagolóanyagok után fizetendő megemelkedett díjak jelentős költségnövekedéssel fognak járni a borágazatban. Azonban a szektorban nincs akkora profitráta, ami fedezné ezeket az újabb terheket. Így valóban rákényszerülhetnek, hogy előbb-utóbb beépítsék ezt a költséget az áraikba.
Peronoszpóra és a lisztharmat pusztít a Szekszárdi borvidéken
Mindezek mellett más problémákkal is szembe kell nézniük az ágazati szereplőknek. Például azzal, hogy egyes területeken kedvezett az időjárás a peronoszpórának és a lisztharmatnak. Hajnalban meglehetősen párás a levegő a Szekszárdi borvidéken, ez magyarázhatja a szőlőlisztharmat helyenként erőteljes jelenlétét. Azonban a fajtától és az ültetvények fekvésétől függően változó a lisztharmat fellépése. Egyes kertekben permetezés nélkül sincs jelen a gombabetegség, viszont máshol az alapos védekezés mellett is jelentős a fertőzés. A beszámolók szerint különösen a kékoportó, a kékfrankos, a kadarka, a merlot és a cardinal szőlőfajták leveleit és bogyóit érinti a probléma.
A peronoszpóra fertőzésveszélye továbbra is nagyon nagy. (…) A fertőzöttség a leveleken és a fürtökön is közepes-erős mértékű. A fertőzési nyomás magas, és még ha száraz melegre is fordul az időjárás, a védekezésen ne lazítsunk, mert újra kedvező körülmények között tömeges tünetmegjelenés következhet be. Az intenzív védekezés folytatása javasolt
- nyilatkozta Gabi Géza szekszárdi növényvédő szakmérnököt.
A vegyszeres kezelések növelik a termelés önköltségét. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke szerint az idén legalább 20 százalékkal kellene emelni a szőlő felvásárlási árát, de ekkora emelést nem tudnak végrehajtani a felvásárló borászok.
