Hosszabb távon egyáltalán nem mindegy, hogy állítva vagy fektetve tárolják a borokat. Leírtuk, melyeket jobb függőlegesen, illetve vízszintesen elhelyezni, valamint azt is, legfeljebb meddig érdemes érlelni egy felbontatlan palack bort.
Állítsuk vagy fektessük a borokat hosszabb távon?
A borospalackok többféleképpen le lehetnek zárva. A zárás módja befolyásolja azt is, hogy állítva vagy fektetve érdemes ezeket a borokat tárolni.
A parafadugóval lezárt borosüvegeket ajánlott vízszintesen tárolni azért, hogy a parafa alja nedves maradjon. Ellenkező esetben a dugó kiszáradhat, porózussá válhat. Emiatt gyorsulhat az ital oxidációja, ami kellemetlen íz- és illatélményeket idézhet elő – írja a Blick.ch.
A szintetikus dugók növényi anyagokból vagy kőolajalapú műanyagokból készülnek. Hermetikusan zárják a palackokat, így nem engedik be az oxigént. Ezeket függőlegesen is lehet tárolni. Igaz az ilyen zárókkal rendelkező italokat ritkán ajánlott érlelni. Érdemesebb azokat mielőbb elfogyasztani, mert meglehetősen gyorsan csökkenhet az élvezeti értékük. Viszont ez nem függ össze a dugójukkal.
A csavaros kupakkal rendelkező borok probléma nélkül tárolhatók vízszintesen és függőlegesen is – írja a Blikk.
Eddig tárolható el a felbontatlan palack bor
Néhány üveget ajánlott felbontani egy-két éven belül, azonban egyes palackok élvezhetők akár évtizedekkel a magvásárlásuk után is.
Az eltarthatóság függhet a bor származási helyétől, az évjáratától, valamint a készítésének és a tárolásának a módjától. Amennyiben az italt az elkészítésekor reduktív eljárással tankokban érlelték, akkor az gyümölcsös, virágos aromákban lehet gazdag. Az ilyen borkészítményt érdemes mielőbb felbontani, hiszen néhány év alatt elveszítheti a frissítő íz- és illatvilágát. Azonban, ha oxidatív eljárással hordós érlelést kapott, azzal az érlelési jegyek kerülhetnek előtérbe, így tovább marad tárolható.
A fehér és a rozé borok nagyobb arányban készülnek reduktív eljárással. Ajánlott a vásárlás után hamar elfogyasztani az ilyen termékeket, nem érdemes őket hosszú évekig tárolni (legfeljebb 1-2 évig). Az ilyen borok általában az olcsóbb kategóriába tartoznak.
Inkább alkalmasak a hosszabb tárolásra az oxidatív eljárással készült borok. Azonban ezeket sem lehet a végtelenségig raktározni, hiszen a hordós érlelés miatt a velük kapcsolatba került oxigén egy idő után kedvezőtlenül módosítja a termék aromáit. Általában a magasabb tannintartalmú vörösborok alkalmasak a hosszabb idejű tárolásra. Ez nagyjából 5-6 évet jelent, de kiemelkedő minőség esetén akár 8-12 évig is izgalmasok és kellemesek maradhatnak az italok.
Emellett, ha egy bor magas alkoholtartalommal rendelkezik, az jellemzően tovább eláll. A magasabb alkoholhoz leginkább több cukorra van szükség a szőlőszemekben, amelynek mértéke nagyban függ az adott év időjárásától.
A magas maradékcukor-tartalmú borok is (mint például a kései szüretelésű borok és az aszúk), alkalmasak lehetnek hosszabb tárolásra. Egy jobb minőségű tokaji szamorodni akár 30-40 évig is eláll, amíg egy öt-hat puttonyos aszú, vagy egy aszúesszencia ennél jóval tovább tárolható.
