Jellemzően nem kedvez az éghajlatváltozás a dél-európai borászatoknak. A kedvezőtlen időjárás negatív hatásait egyebek mellett azzal szeretné kivédeni a régió számos borásza, hogy szükség esetén vizet adna a musthoz. Azonban ez az eljárás tabunak számít a szakmai körökben, és a szabályok is tiltják.
Vizet adnának a musthoz dél-európai borászok
Egyre melegebb és szárazabb a klíma Dél-Európában, ami hatással van az arrafelé készülő borok minőségére is. Ezért számos borász követeli, legalizálja az Európai Unió a víz hozzáadását a musthoz, mert azzal felvehetnék a harcot a kedvezőtlen tendenciák ellen.
A Magyar Mezőgazdaság szerint bár az Európai Unió (az USA-val és Ausztráliával ellentétben) tiltja a víz alapanyagként való alkalmazását a bortermelés bármely fázisában, Dél-Európában néhol használják a borkészítéshez. A musthoz jellemzően az erjedés előtt töltik, azonban ha túl sokat adagolnak hozzá, az rontja az ital minőségét.
A víz hozzáadása mellett álló borászok azzal érvelnek, a jelenlegi uniós tilalom idejétmúlt, és már nem érdeke az európai borágazatnak. Úgy látják, jelenleg a víz adagolása nem egyfajta tisztességtelen módja annak, hogy növeljék értékesítendő bor mennyiségét, hanem szükségszerű a minőség fenntartása érdekében.
Mint mondják, az egyre melegebb és szárazabb időjárás magasabb cukortartalmat és kevesebb levet eredményez a szőlőnél, ami a borban nagyobb alkoholtartalmat okoz. De ha az erjedés előtt vagy alatt vizet adnak a musthoz, mérsékelni tudják az alkoholosságát, így könnyebb és kiegyensúlyozottabb italokat hozhatnak létre.
Van egy szőlőterületem, amelynek potenciális hozama hektáronként 40 hektoliter. Miközben arra várok, hogy a gyümölcsök teljesen beérjenek, a párolgás révén annyi vizet veszítek belőlük, hogy a hozam 34 hektoliterre csökken. Miért nem tudom visszanyerni a borászatban azt, amit a szőlőben elvesztettem?
- tette fel a kérdést egy ismert francia borász, Michel Chapoutier egy bordeaux-i konferencián.
Drágulhat idén a magyar szőlő és bor
Nagyon kedvezett az időjárás a gombás fertőzéseknek, a peronoszpórának és a lisztharmatnak vagy a fekete rothadásnak. Ezért nagyon sok borvidéken nagyon komoly mennyiségi és minőségi problémák lesznek. Ez az erős fertőzési hullám május óta tart, vannak olyan gazdálkodók, akiknek sikerült nagyon magas költséggel megvédeni a szőlőjüket, de a fiatal ültetvényekben elsősorban a szőlők jelentős része domboldalakon helyezkedik el, ahol az óriási mennyiségben hirtelen lezúduló csapadék komoly eróziót okozhat. A talajt teljes mértékben gyommentessé kell tenni az első egy-két évben, ezáltal fokozott az erózió veszélye
- idéztük Koch Csabát, a Magyar Bor Akadémia elnökét a héten.
Hozzátette, néhány területen jégkárok is előfordultak, valamint a sok csapadék a gyomok elterjedésének is kedvezett. Ráadásul felgyorsult a szőlő növekedése, ami szintén nem előnyös folyamat. Mindezek mellett jelentős drágulással is szembe kellett nézniük a szőlészeknek, borászoknak. Például emelkedtek az energiaárak, a munkabérek, valamint a növényvédőszerek ára is megugrott.
Vannak olyan részei az országnak, ahol már most kijelenthető a terméskiesés. A lisztharmat nem csak a termés mennyiségét befolyásolja negatív irányba, hanem ebből a szőlőből nem lehet jó bort készíteni. Jelen körülmények között mindenképpen számíthatunk a szőlő és ezáltal a bor árának emelkedésére is
- tette hozzá a szakértő.
