Rájárt a rúd a magyar halágazatra az elmúlt években. Tavaly leginkább a száraz és aszályos időjárás okozott problémát, de gondot jelentettek a halevő madarak, a magas takarmányárak, valamint a szükséges támogatások elmaradásai is. Idén sincs minden rendben a szektorban, de a tavalyinál egyértelműen jobb a helyzet.
A tavalyinál jobb éve van a magyar halágazatnak
Hosszú idő után először bizakodóak a magyar halágazat szereplői. Elegendő csapadék esett az elmúlt hónapokban, és a korábbiaktól alacsonyabbnak ígérkezik a takarmányok ára is. Csupán a nyári párolgás okozott némi nehézséget az ágazatban.
Az is kedvező hír, hogy 3,1 milliárd forintos keretösszegű krízistámogatási programot hirdetett meg az Agrárminisztérium a szektornak, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program felszabaduló forrásaiból.
A krízistámogatás háttere, hogy az ágazat nem tudta teljes egészében korszerűsítésre felhasználni az uniós forrásokat, ezért a megmaradt összegekből finanszírozzák ezt a konstrukciót. (…) A magyar halászati ágazat azért nem tudta lehívni a fejlesztési forrásokat, mert nem rendelkezett azzal az önrésszel, amire ilyenkor szükség van
- magyarázta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője az Agrárszektornak.
Azonban megjegyezte, továbbra sem tudták elérni, hogy nemzeti támogatásként legalább a mezőgazdasági termeléshez járó alaptámogatást megkapják.
Így áll az ágazat
Az idei vízhelyzetet kifejezetten jónak értékelte a szakember. A halellátást biztosítottnak látja, és az előző évhez képest nagyobb biztonságban érzik magukat az ágazati szereplők is. Az időjárásnak jobban kitett dunántúli kis tavaknak is 80-100 százalékos a feltöltöttségük. A tiszántúliakat a ’60-as - ’70-es években épült fő- és mellékcsatorna-rendszerekből táplálják, viszont azok nincsenek karbantartva.
Magyarország vízügyi kitettsége rendkívül rossz. Már régen meg kellett volna valósulnia a nagy fejlesztéseknek, a vízlépcsőknek és a duzzasztóknak ahhoz, hogy ki tudjuk védeni a tavalyihoz hasonló évek negatív hatásait
- tette hozzá a szakember.
Jövőre már nyomtatott halat is ehetünk?
Egyébként 3D-s technikával nyomtatott, laboratóriumban termesztett halfilé kerül forgalomba várhatóan jövőre Szingapúrban. Egyes tanulmányok szerint ugyanis eltűnhetnek az óceánokból a halak.
Az első laboratóriumban termesztett halfilét egy izraeli székhelyű biotechnológiai vállalat, a Steakholder Foods és egy szingapúri sejtmezőgazdasági start-up, az Umami Meats fejleszti. A termék hamarosan komoly szerepe lehet a jövőben, ugyanis a Világgazdasági Fórum (WEF) szerint az emberek világszerte több halat és tenger gyümölcseit fogyasztanak, mint valaha. Például Izlandon, vagy a Maldív-szigeteken az emberek 2019-ben fejenként átlagosan több mint 80 kilogramm halat és tenger gyümölcseit ettek. A nyomtatott halak piacát azonban nemcsak a vásárlók igénye pörgetheti fel. A Dalhousie Egyetem tanulmánya szerint, ha a dolgok így mennek tovább, a világ óceánjai 2048-ra gyakorlatilag kiürülhetnek.
A Steakholder Foods vezérigazgatója, Arik Kaufman azt mondja, elkezdték a haltermékek 3D-nyomtatását. Szabadalmaztatott nyomtatási lehetőségeik révén ugyanazt a textúrát és pelyhességet nyomtatják ki, mint amilyen egy igazi hal. A veszélyeztetett fajok sejtjeit – mint például a fűrészesfogú sügér és az angolna – használják izom- és zsírtermesztésre. Ezeket aztán hozzáadják a „biotintához", hogy egy terjedelmes, ujjnyi hosszúságú, fehér filét nyomtassanak.
Az eljárás tiszta, átlátszó. A végtermék antibiotikum-mentes, és feltételezem, hogy a jövőben meg fogjuk érteni e termesztett húskészítmények egészségügyi előnyeit
- mondta Arik Kaufman, a Steakholder Foods vezérigazgatója.
