A G7 gazdasági hírportál havonta összesíti, hogy mennyibe kerül egy hétvégi nagybevásárlás. Csak a legfontosabb árucikkek, amiket egy háziasszony rendszeresen beszerez. Az így összegyűjtött adatok ugyan nem számítanak hivatalos statisztikáknak, - mi sem tekintjük annak- de azért jól mutatják az árváltozásokat. Lapszemle.
Már négy hónapja nem változik az összköltsége annak a nagybevásárlásnak, amelyet négy éve minden hónap végén elvégez a G7 hírportál. A szubjektív, nem hivatalos bevásárlólista az elmúlt hónapokban rendszeresen 24 ezer forintnyi áruról szól. A szerzők megjegyzik, ez lehet az az új szint, amelyre az árak az elmúlt 2-2,5 év nagy inflációs korszakának lecsengése után beálltak.
Korábban ehhez hasonló stabilitást még 16-17 ezer forintos kosárértéknél mértek, 2021 ősze előtt, 2021 második felévétől azonban egészen 2023 elejéig bődületesen magas infláció volt, és 2023 tavaszától jött az enyhülés. A szubjektív fogyasztói kosár adatai 2021 nyara és 2023 vége között durván 40 százalékos drágulást jeleznek, 2020 és 2023 decembere között vagyis 3 évre vonatkoztatva 52,9 százalékos átlagos növekedést mutatnak. A december-december közötti összehasonlítás azért korrektebb, mint a nyár és tél közötti, mert kiszűri a zöldség-gyümölcsök esetleges szezonális áringadozását.
Ezek után a kétéves átlagos drágulás, azaz 2021 decemberéhez mérve 2023 decemberét, 32,4 százalék lett. Ez alatt az idő alatt a só, a wc papír és az alapvető pékáruk ára bődületesen, 100 százaléknál is jobban elszállt, de létezik hét olyan termék, amely 2023 december végén egyenesen olcsóbb volt, mint két évvel korábban. E hét termékből azonban öt benne volt az árstopban is, ami ugyan eredeti formájában már megszűnt, de abban az értelemben még nem, hogy ezek ma is benne vannak abban a termékkörben, amelyből a láncoknak kötelezően választaniuk kell, és beszerzési ár alatt kell őket értékesíteni. Ez a kötelező akciózás része, amelyet a boltokban a címkéken nem látni, ezért a hatásukat sem lehet kiszűrni a számolásoknál.
