Málnatermesztésből és zöldenergia előállításából is profitálna az a svájci gazda, aki napelemeket telepített a málnaföldje fölé. A fotovoltaikus-rendszeres málnatermesztés projektjének tesztüzeme még tart, azonban nem ő az egyetlen, aki hasonló megoldással kísérletezik.
Napelemek telepítésétől remél dupla profitot a málnatermesztő gazda
7200 négyzetméter málnaültetvény fölé telepített fotovoltaikus rendszert egy svájci gazda. Azt reméli, különösen jövedelmező lehet az egyidejű áram- és a málnatermelés. A FreshPlaza szerint, a termelő 500 kW teljesítményt vár a napelemektől, ami nagyjából az ötvenszerese egy családi házra épített hasonló rendszer hatékonyságának.
A málnaföld árnyékoltsága a rendszer alatt nagyjából 50 százalékos. Azonban ebből következik a rendszer egyik nagy előnye. Mégpedig az, hogy a napelemmodulok részben átvehetik az esőtető vagy a jégesővédő-háló feladatait a málnaültetvényeken. Emellett a modulok alatt a mikroklíma is egész jól szabályozható.
Az Agroinform megjegyzi, a projekt tesztidőszaka még évekig eltarthat. Viszont a Zürichi Egyetem tanulmány szerint évente akár 130 TWh villamosenergia is előállítható agrár-fotovoltaikus rendszerek segítségével Svájcban.
Azonban amíg az alpesi országban csak tesztelik ezeket a megoldásokat, összekapcsolt rendszerekkel a világ más tájain jelentős tapasztalatok vannak. Például Japánban 180 növényfajtát termesztenek nagyából 3500 ilyen létesítményben.
Végleg eltűnhet a magyar málna az üzletekből
Elenyésző területen, nagyjából 101 hektáron termesztettek málnát Magyarországon 2022-ben. Azonban a becslések szerint ezen ültetvényeknek csak a fele lehetett elfogadható színvonalú. Az itthon termett gyümölcs éves mennyisége pedig az 1000 tonnát sem érhette el. Pedig igen nagy múltja van itthon a málnatermesztésnek.
Hosszú évek óta egyre szomorúbb a málnatermesztés helyzete Magyarországon. Míg az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett hazánkban, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant
- idéztük a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsa korábbi tájékoztatását.
Ezért eshetett vissza a termőterület
A hazai málnatermesztés bezuhanását több okra vezetik vissza a szakemberek. Egyik részről nem kedvez a magyarországi klímaváltozás a növény termesztésének. Másik oldalról a termelése egyre inkább modern és nagyon költséges megoldásokat követel, azonban ezek a fejlesztések jellemzően elmaradtak a hazai ágazatban. Modernizáció nélkül rendkívül munkaerőigényes a málnatermesztés, viszont munkaerőből híján van az egész mezőgazdaság. Mindezek miatt a hazai termelés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt az importmálnával.
A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. (…) A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát
– ismertette tavaly a FruitVeB.
