Minden tizedik méh- és pillangófajtát a kihalás veszélye fenyeget. A napokban nyilvánosságra hozta az Európai Unió, hogy miként állítaná meg a tömeges pusztulásukat.
Kész az uniós mesterterv a méhek és pillangók megmentésére
A „Buzz Lines” nevet kapta az a napokban bemutatott uniós tervezet, mely azt tartalmazza, hogyan állítaná meg a beporzást segítő rovarok tömeges pusztulását az EU. A dokumentum szerint a 27 tagállamban hét éven keresztül fokozott megfigyelés alatt tartanák a beporzókat. Emellett nem gátolnák az elterjedésüket azokon a területeken, ahol élelmet és menedéket találhatnak.
A bemutatott tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ezután határozhatják meg a tagországok azokat a konkrét intézkedéseket, amelyekkel 2030-ig javítanának az érintett rovarok helyzetén.
A Reuters arról ír, hogy a világ legfontosabb élőlényei között vannak a beporzók, melyeknek sok virágos területre van szükségük, cserébe érdemben segítik a növények szaporodását. Azonban a változó földhasználat, a növényvédő szerek, az intenzív mezőgazdaság, a környezetszennyezés, az invazív fajok, néhány kórokozó és az éghajlatváltozás is fenyegeti őket. A méhek és pillangók védelme pedig azért is létfontosságú, mert minden tizedik fajtájuk a kihalás szélére került.
Nem kedvez az enyhe január a méhéknek
Egyébként az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárása sem jelentett sok jót a méheknek, akik nyolc fokos hőmérséklet felett hagyják el a kaptáraikat. Az elmúlt hetekben az ország több vidéken is kirepültek az otthonaikból.
Ez az egyik oldalról jó hír, hiszen ki tudják engedni az ürüléküket. A hideg időben is táplálkoznak a kaptárakban, ami salakanyagot eredményez. Bent nem piszkítanak (ideális esetben 180 napig vissza tudják tartani az ürüléket), ezért ilyenkor kihasználják a meleg időt és kint végzik el a dolgukat. Viszont másik oldalról nézve aggályos a korai kirepülésük.
A jó méhész értékes táplálékot (minőségi mézet) hagy bent a családoknak a kaptárban, ezzel biztosabb a sikeres áttelelés. A fő probléma a téli idő előtti kirepüléssel az, hogy előbb elfásulnak a méhek. Korábban kezdik el a fiasítást/szaporodást, ezzel az atkák is korábban támadják a családokat. Az atkák elleni védekezés komoly anyagi és fizikai megterhelés a gazdáknak
- nyilatkozta Tamási Gábor, méhész a közelmúltban.
Ha 60 napig nincs meleg periódus a hűvösebb hónapokban, az atkák terméketlenné válhatnak. Viszont a két héttel korábban kezdődő fiasítás képes megháromszorozni az atkák számát a kaptárakban a nyár végére.
Emellett a már virágzó fákon virágport kereső méhek mind a két fajt idő előtt kimeríthetik.
