Gondok a mézpiacon
A tavalyi év szélsőséges időjárása ismételten nem kedvezett a hazai méztermelésnek. Akácmézből például csak a Tiszántúlon sikerült nagyobb mennyiséget pergetni, annak a jelentős részét ráadásul pedig már tavaly exportálták. Az itthon maradt méz 90 százalékát a méhészek közvetlenül értékesítik (3-4,5 ezer forintos áron kilónként), így nem sok jut belőle az üzletekbe. Egyébként a kis mennyiség miatt a felvásárlási és a bolti árak is jelentősen emelkedtek. Ez pedig félő, hogy a hazai kereslet csökkenéséhez vezethet – nyilatkozta a vg.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
A hazai virágméz jelentős részét exportálták, így a tavalyi évhez hasonlóan abból is hiány léphet fel az idén idehaza.
„Két éve megjelentek a polcokon az importmézek. A kínai méztől még ugyan ódzkodnak a beszállítók, de az ukrán méz már megjelent a hazai mézkiszerelőknél”
– mondta Bross Péter. A szakember emellett arról is említést tett, hogy tavaly Ukrajnában is gyenge volt a méztermés, ezért ott is felmentek az árak. Azonban 2021-ben a keleti szomszédunk lett az Unió legnagyobb mézbeszállítója, megelőzve Kínát. Ehhez azonban jelentősen hozzájárult az a tény, hogy a Brexit után a kínai mézexport 90 ezer tonnáról 40 ezerre esett vissza az Unióban. Kiderült, hogy csak a britek évi 50 ezer tonna mézet hoztak be korábban az ázsiai országból.
Az OMME elnöke arról is tájékoztatott, hogy az úgynevezett nemzeti program megmarad idén is. Ennek részeként az ágazat nagyjából hárommilliárd forint támogatáshoz jut felében hazai, felében uniós finanszírozásból.
Így alakultak a felvásárlási árak
Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke is nyilatkozott a portálnak. Ő elmondta, hogy jelenleg kisebb a kereslet a mézre, de a kínálat sem jelentős. Ennek oka, hogy a méhészek már korábban, jó áron értékesítették a készleteik legjavát, aminek egy meghatározó része exportra ment. A hazai kiszerelők pedig most nem mertek nagyobb készleteket vásárolni.
Az akácmézért egyébként nagyjából bruttó 2300 forintot fizettek kilónként a felvásárlók a termelőknek. Ez a méz hordós ára volt.
Farkas Gyula szerint komoly vita zajlik arról is hazánkban, hogy mi számít egyáltalán akácméznek. A belföldi szabályozás megengedőbb, mint az importőrök követelménye – írja a portál.
Sok volt a szabálytalanság
Korábban egyebek között ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy az elmúlt években – egészen 2021 második feléig – kevés visszaéléssel és hibával találkozott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Magyarországon forgalomban lévő mézeknél. Az utóbbi hónapokban azonban számos eset miatt kellett intézkedniük.
„Több alkalommal is látókörünkbe kerültek olyan tételek, amelyek növényi eredete eltér a termék megnevezésében megjelölt növénytől. Ez a jogsértés hamisításnak minősül”
– tájékoztatott a Nébih.
A legtöbb probléma gyengébb minőségű kínai mézekkel volt. Olyan is előfordult, hogy a külföldi mézkeverékek csomagolását magyar eredetre utaló dizájnnal hozták itthon forgalomba. Az ilyen szabálytalanságok jogsértésnek minősülnek, ezeket a hatóság már szankcionálta. A mézhamisításon ért vállalkozások pedig több millió forint büntetéssel is sújthatóak.
Magyarország kezdeményezésére ráadásul hamarosan módosíthatja az Unió az EU-ban forgalomba kerülő mézekre vonatkozó szabályozását. Eszerint a több országból származó mézkeverékek esetében kötelező lesz feltüntetni a származási országok nevét, a keverékhez felhasznált mézek csökkenő mennyiségi sorrendjében.
Hazánk ezen szabályozás kapcsán pedig megelőzheti az Uniót. A Nébih ugyanis kezdeményezte a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását az ügy érdekében.
