Magyarországon is jól megterem a világ legdrágább fűszernövénye, a sáfrány. A rendkívül magas árát például a termesztési/betakarítási nehézségeivel magyarázzák. Azonban sokaknak megérheti, hiszen a fogyasztásának számos kedvező egészségügyi hatása van.
Rendkívül drága és egészséges fűszer a sáfrány
A világ legdrágább fűszere a sáfrány (Crocus sativus), melynek termesztése az utóbbi években ismét gyökeret vert Magyarországon. Azonban a rendkívül munkaigényes gondozása miatt kevesen foglalkoznak vele, ráadásul a gépesítés szóba sem jöhet. Emiatt elsősorban családi- és biogazdaságok profitálnak a növényből. Viszont a sáfrány jó minőségű bibéjének a kilójáért 8-12 millió forintot is fizetnek.
A fűszer különösen magas ára annak is köszönhető, hogy egy kilogramm sáfrányfűszer előállításához mintegy 100 ezer darab bibére van szükség. Ráadásul a bibéket kézzel takarítják be.
A fűszernövényt igen keresett volt az előző években a világpiacon. Gasztronómiai felhasználása mellett a gyógyszeripar is keresi, hiszen szerepet kapott például a rákkutatásban is.
A Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, a fogyasztásának számos kedvező egészségügyi hatása lehet. Például csökkentheti a szorongást, a vércukorszintet, valamint gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal is rendelkezik. A karotinoidokban és safranalban gazdag bibéi a daganatok terjedését is mérsékelték állatkísérletekben. Mindemellett feltételezhető, hogy a sáfrányfogyasztás segíthet az Alzheimer-kór és az időskori látásromlás ellen is.
A világ legdrágább zöldsége lehet a hazánkban igen elterjedt vadkomló
Egyébként számos hazai kertben gyomnövényként irtják az ágyások közé betolakodó vadkomlót (Humulus lupulus). Márpedig a növény hajtásai igen ritka és drága ínyencségként kezelik Nyugat-Európában.
A komló friss, fehér csíráit meglehetősen nehéz betakarítani (kora tavasszal gyűjtik be, nem sokkal a hóolvadás után), emiatt különösen drágák. Németországban, Hollandiában és Belgiumban akár ezer eurót is kifizetnek kilójáért. Ezzel szemben a zöld, valamivel fejlettebb hajtásokat márciustól májusig szedik. Ezek könnyebben szedhetők, és szintén ínyencségnek számítanak, amennyiben még zsengék.
A szakértők szerint a vadkomló hajtásait a begyűjtésük után érdemes a lehető leghamarabb elfogyasztani, hiszen hamar elveszítik az ízüket és a frissességüket. Az ízviláguk a színüktől függően spárgára, dióra vagy kelkáposztára emlékeztethet.
A csírákat fogyasztják nyersen vagy forrázva is. Franciaország gyakran tejszínes mártással vagy buggyantott tojással tálalják.
A komlót Magyarországon leginkább a sör alapanyagaként tartják számon. Igaz, elsősorban nem a vadkomlót, de az is alkalmas sör készítéséhez.
