Szuperburgonya előállítására törekszenek amerikai tudósok. Létrehoztak egy burgonyapángenomot annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek hozzájárulhatnak az ideális krumplifajta megalkotásához.
Fejlesztett burgonyát hoznának létre kutatók
A burgonya ellenálló-képességének és tápanyagtartalmának a javítására törekszenek a montreali McGill Egyetem tudósai. Martina Strömvik professzor és csapata a cél elérése érdekében létrehozott egy burgonyapángenomot (más néven szupragenom – ez tartalmazza az egy fajhoz tartozó összes lehetséges gént), amivel azonosíthatják azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek hozzájárulhatnak a szuperkrumplik megalkotásához - írja a ScienceDaily.
A szuper pángenomunk rávilágít a burgonya genetikai sokféleségére és arra, hogy milyen genetikai tulajdonságokat lehetne érvényesíteni a termesztésben
- idézi Strömvik professzort a greendex.
A kutatók génbankok és szuperszámítógépek segítségével alkották meg a szupragenomot. Úgy gondolják, a burgonyapángenom rálátást kínálhat a krumpli nagyjából 10 ezer éves evolúciójára is. Emellett olyan gének is azonosíthatók általa, amelyek segíthetnek megalkotni a jövő szuperburgonyáját akár génszerkesztés, akár hagyományos nemesítés útján.
Forradalmi változásokat idézhet elő a hibridburgonya megjelenése
A Wageningeni Egyetem (WUR) miniszimpóziumán pedig egy olyan új hibridburgonyát mutattak be néhány hete, amely nemcsak vetőgumóról, hanem magról is szaporítható. Emiatt a szakértők a gyors elterjedésére számítanak, különösen az alacsonyabb jövedelműek körében, hiszen a kis volumenű vetőmag egyszerűbben és olcsóbban eljuthat hozzájuk – írja a Horti Daily.
Egy hektár terület bevetéséhez 25 gramm vetőmag elegendő, ami óriási különbséget jelent a kétezer kilogramm vetőgumóval szemben. A vetőmag hosszabb ideig eltartható, és könnyen eljuttatható a kistermelőkhöz. Ha egy afrikai országban 10 hektár burgonyát akarnak telepíteni, az ahhoz szükséges 250 gramm vetőmag egy levélben is postázható, míg a húszezer kilogramm vetőgumó elszállítása komoly fuvart jelentene
- idéztük Amint Paul Struikot, a WUR professzorát.
Hozzátették, a burgonyafajták gyors elfajzását is megakadályozhatja a magról szaporítás. Így hosszabb időre megőrizhetik az értékes tulajdonságaikat és a betegségekkel (elsősorban a fitoftorával) szembeni ellenálló-képességüket. Ez egyben azt is jelenti, hogy lefaragható általuk a növényvédelem költsége is.
Terjeszkedik a hagyományos burgonya másik riválisa is
A hagyományos burgonyáknak más kihívói is akadtak az elmúlt években, bár azok íze inkább a sütőtökre vagy a gesztenyére emlékeztet. Magyarországon is igen népszerűvé vált az édesburgonya (avagy a batáta), ezért egyre többen termesztik a hazánkban.
A batáta kiültetésének az időszaka jellemzően május második felében – június elején kezdődik Magyarországon. Általában ekkortól válik megfelelővé a talaj hőmérséklete, és nem kell többé fagyra számítani.
Batátát homokos, vagy agyagos földben is lehet termeszteni. A növénynek a legfontosabb az optimális hőmérséklet. Így azzal számolni kell, hogy az agyagos talaj később melegszik fel, hiszen általában nagyobb mennyiségű vizet tart magában. Emellett tény, hogy igen munkaigényes a termesztése.
