Nehezen bírják a versenyt a hazai burgonyatermelők
Fotó: Shutterstock

Már a krumplilevesünk sem lesz a régi

Visszaszorulóban van az étkezési burgonyatermesztés Magyarországon. Emellett úgy tűnik, hogy a termőterületek csökkenése a vetőburgonya-ágazatot sem kerüli el. Nehezen bírják a versenyt a hazai termelők az importőrökkel.


Visszaszorulóban van a burgonyatermesztés Magyarországon

Összesen nagyjából 110 hektáron foglalkozhatnak burgonya-vetőgumó előállításával Magyarországon. A magyar gumók 7-800 hektár lefedésére elegendők. Az étkezési burgonya maradék 7 ezer hektárnyi területére külföldről érkezik a vetőgumó.

Varga György, a Somogy megyei Berzencén működő Solanum Kft. ügyvezetője (a cég mintegy 40 hektáron foglalkozik vetőgumókkal) szerint tempósan csökken a vetőburgonya termőterülete az országban. Erősek az importőrök, így háttérbe szorul a magyar gumó.

Egyébként idehaza a magyar fajta balatoni rózsa vetőburgonyából állítják elő a legtöbbet, ami általában keresett is. Azonban hektikus a piac, nem igazán lehet sztenderd fajtát meghatározni. A legnépszerűbb vetőgumó a red scarlet, ami 15-20 éve jól tartja magát a piacon – írja a szakemberre hivatkozva az Agrárszektor.

Termelési gondok

Elképzelhetetlennek tartja öntözés nélkül a burgonyatermesztést manapság Varga György. Emellett megdobja a termesztés költségeit a vetőgumó magas ára is, ami 2-2,3 millió forintra rúghat hektáronként. Továbbá az piaci árszintek is gyorsan változhatnak Európában. Ezek lehetnek a fő okai annak, hogy az ágazat visszaszorulóban van Magyarországon.

A szakember hozzátette, hogy nekik egyelőre nem okoz problémát az étkezési burgonyára bevezetett ársapka. Emellett a tapasztalatai szerint mostanában nem kapkodnak az emberek az étkezési burgonyáért.

A vetőburgonyát leginkább a kistermelőknek értékesítik manapság. Akad olyan nagyobb partner is, aki felvásárol 1-2 kamionnyi vetőgumót, de a legtöbben 0,5-3 tonnát visznek el tőlük.

Burgonyahiány fenyeget?

Az Országos Burgonya Szövetség és Termék Tanácsot (OBTT) szerint az idén 22,5 tonna/hektár lehetett a krumpli termésátlaga, ami nagyon kevés, hiszen a korábbi években 40 tonna körül alakult a hektáronkénti hozam. A hazai burgonyakészletnek 2022 őszétől 2023 júniusáig ki kellene tartania - ekkor érkezik az új szezon korai burgonyája -, viszont a számítások szerint a magyar burgonya december végéig, január elejéig lehet elég.

A megugrott energiaárak miatt sok burgonyatermelő gyorsan túladna az áruján, mivel a betárolás költsége nagyon megemelkedett az elmúlt időszakban. Ez egyúttal azt jelentheti, hogy év végére akár el is tűnhetnek a kínálatból a hazai krumpli.

Pótolhatja az importburgonya a kiesést?

Burgonyából Magyarország eddig is jelentős importra szorult, főleg Hollandiából, Németországból, Franciaországból és Írországból. Azonban az idei extrém időjárás miatt egész Európában csökkent a burgonyatermés és hiány van krumpliból.

Az OBTT feltette a kérdést, hogy mi történik akkor, ha januártól csak import burgonyát lehet csomagolni itthon, de az átadási ára megközelíti vagy meghaladja az ársapkás árszintet? Ebben az esetben a kereskedőknek veszteséges lenne burgonyával foglalkozni, ezért csak a kötelező minimum készleteket tartanák raktáron. Ennek a hatásait már láttuk egyéb árstopos élelmiszereknél, például a tejnél és a cukornál.

The Conversation

Ne hagyd ki!