Nagyon egészséges, sokféleképpen felhasználható és igen könnyen termeszthető zöldség a csicsóka, vagyis ahogyan korábban hívták, a szegény ember burgonyája. Akár cukorbetegeknek is ajánlott lehet, mert mérsékelheti a vércukorszint ingadozásait.
Sok előnye lehet, és a hazai kiskertekben is termeszthető a csicsóka
Magyarországon jeruzsálemi articsókának is hívják az egyébként Észak-Amerikában őshonos csicsókát (Helianthus tuberosus). Gyógyhatásairól is ismert, manapság világszerte termesztett növény. Elsősorban a halványtól a vörösesbarnáig terjedő árnyalatú, diós ízű gumói miatt termesztik. Lereszelve salátákba is tehető, emellett főzhető, süthető, párolható. Néha ivólevet vagy lekvárt is készítenek belőle.
Fogyasztása akár az édességek iránti vágyat és a fáradságérzetet is csökkentheti. Rosttartalma ötször-hatszor nagyobb a burgonyáénál. Tartalmaz például káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, cinket, béta-karotint, niacint, valamint B1-, B2- és C vitaminokat. Cukorbetegeknek is előnyös lehet, hiszen a benne található fruktóz lassabban szívódik fel a glükóznál, így stabilabban tarthatja a vércukorszintet.
A lusta kertészek egyik kedvencének tartják, hiszen nem sok törődést igényel a kertekben, bár a gondozásával javítható a gumóhozam. Évelő növény, ami a gyengébb minőségű talajon is jól érzi magát, de kedveli a meleg, napos helyeket. Igaz, szárazságkor öntözni kell, de nem szereti a folyamatosan nedves közeget sem. A fejlődése kezdeti szakaszában érdemes körülötte gyomlálni. Akár 2,5-3 méter magasra is megnőhet. Szeptembertől késő őszig virágzik, nemesített változatai négy-öt kiló gumót is teremhetnek. A földben hagyott gumókról „újra telepíti magát”, csupán négy-öt évente érdemes frissíteni az állományt, mert onnantól csökkenhet a gumóméret.
Az Agrárszektor megjegyzi, a csicsókát csak közvetlenül a felhasználása előtt szabad felszedni. A kertben a földben „eltárolja magát”, így télen is szedhető, ha nem fagyott a talaj. A hűtőben csak pár napig tartható, utána vizet veszít, puhul, gumis lesz.
A világ legdrágább zöldsége lehet a hazánkban igen elterjedt vadkomló
Egyébként számos hazai kertben gyomnövényként irtják az ágyások közé betolakodó vadkomlót (Humulus lupulus). Márpedig a növény hajtásai igen ritka és drága ínyencségként kezelik Nyugat-Európában.
A komló friss, fehér csíráit meglehetősen nehéz betakarítani (kora tavasszal gyűjtik be, nem sokkal a hóolvadás után), emiatt különösen drágák. Németországban, Hollandiában és Belgiumban akár ezer eurót is kifizetnek kilójáért. Ezzel szemben a zöld, valamivel fejlettebb hajtásokat márciustól májusig szedik. Ezek könnyebben szedhetők, és szintén ínyencségnek számítanak, amennyiben még zsengék.
A szakértők szerint a vadkomló hajtásait a begyűjtésük után érdemes a lehető leghamarabb elfogyasztani, hiszen hamar elveszítik az ízüket és a frissességüket. Az ízviláguk a színüktől függően spárgára, dióra vagy kelkáposztára emlékeztethet.
A csírákat fogyasztják nyersen vagy forrázva is. Franciaország gyakran tejszínes mártással vagy buggyantott tojással tálalják.
A komlót Magyarországon leginkább a sör alapanyagaként tartják számon. Igaz, elsősorban nem a vadkomlót, de az is alkalmas sör készítéséhez.
