Magyarországon is termeszthető az a két csodanövény, melyek dísznövényként is funkcionálhatnak, de teák alapanyagai is lehetnek. Emellett a zöldségekhez vagy a gyümölcsökhöz hasonlóan is fogyaszthatók.
Magyarországon kevésbé ismert a perilla
A perillát több néven illetik hazánkban, valamint dísznövényként is találkozhatunk vele, de mindezek ellenére kevésbé ismert Magyarországon. Hívják feketecsalánnak, vadszezámnak, esetleg kínai bazsalikomnak vagy cserjés perillának is.
Az Agrárszektor megjegyzi, az ázsiai eredetű növény zöldség, gyógynövény és limonádénövény is egyben. 60-80 centisre nőhet, valamint vannak zöld vagy bordó, sima vagy fodros levelő változatai is. Egynyáriként tartható, azonban a következő évben újravetés nélkül kikelhet az elszóródott magjairól.
Szinte minden része felhasználható. Sziklevelei fűszerként, zsenge levelei zöldségként, idősebb levelei üdítőital, tea és szörp alapanyagként hasznosíthatók. Az őrölt magjai curry fűszerkeverék részei is lehetnek. Emellett csírazöldségként/mikrozöldként is nevelhető. Virága is ehető, így sütemények, bólék díszítőjeként is használják. A növény íze kicsit ánizsos, enyhé mentás, fahéjszerű aromával, esetleg citrusos.
Az eperspenót zöldség és gyümölcs is lehet
Az eperspenótot (Blitum capitatum) gyümölcsként és zöldségként is emlegetik, viszont sokan dísznövényként tartják. Észak-Amerikában és Afrikában vadon is előfordul. Nagyjából egy méter magasra nőhet meg. Neve ellenére nincs köze az eperhez vagy a spenóthoz, bár felhasználásban és küllemben némileg hasonlít azokra. A faj a libatopfélék családjába tartozik, így a céklával rokon. Szintén újraveti magát.
Levele folyamatosan szedhető, levélzöldségként fogyasztható. A termése július közepe után kezd pirosodni. A bogyói átmérője kevesebb mint egy centiméter. Ízük édeskés, küllemre a szamócára emlékeztetnek.
Nemcsak gaz vagy gyógynövény lehet a csalán
A két növény mellett megemlítendő, kisség alulértékelt hazai növényünk lehet a csalán. Sokan kerülik az érintkezés bármilyen formáját vele, hiszen tartanak a kellemetlen csípésétől. Annak ellenére, hogy gyógyhatású készítmények alapanyaga (a népi gyógyászatban is szerephez jutott), valamint egészséges leves és tea is készíthető belőle. Emellett - jellemzően a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezeléséhez - gyógyszereket is gyártanak a növényből.
Ráadásul a gyógyászati és az esetleg élelmezési célokon túl, másra is felhasználható a csalán. Ez elmúlt évszázadokban is készítettek textíliát belőle, azonban az egyszerűbben kezelhető gyapjú és pamut elterjedésével megszűnt az ilyen jellegű felhasználása. Viszont ismét előtérbe került a ruhaipari hasznosításának lehetősége, hiszen az abból készült ruházati anyagok nem váltanak ki allergiás reakciót.
Mindemellett a csalán termesztése mellett szólhat az az érv is, hogy (más növényekhez viszonyítva) gyengébb minőségű talajon is jól érzi magát, és nem jelentős a növényvédő szer-, a műtrágya- és az öntözővízigénye sem.
