Szakértelmet és odafigyelést igényel a betakarított termés tárolása is. A nem megfelelő raktározás könnyen mehet a mennyiség és a minőség rovására, hiszen különféle kórokozók megjelenéséhez és elszaporodásához vezethet. Ezek nélkül is elég nehézséggel kell szembenézniük idén a gazdáknak.
Kihívást jelenthet a betakarított termés tárolása
A betakarítás után a gazdák a terményt vagy a saját tárolóegységeikben – raktáraikban, silóikban – tárolják, vagy bértároltatáshoz folyamodnak. A nem megfelelő tárolás olyan biológiai és kémiai folyamatokat indíthat el a termésben, amelyek miatt csökkenhet az értéke, megnehezülhet az értékesítése, vagy ellehetetlenülhet a felhasználása – írja az Agrárszektor.
Gyakori hiba, hogy a terményeket már 14,5 százalékos nedvességtartalommal betárolják, ami penészesedéshez, erjedéshez, összetapadáshoz vagy csírázáshoz vezethet. Emellett a gombás fertőzések miatt megemelkedett toxintartalom, így ellehetetlenühet az élelmiszercélú, valamint a takarmánycélú felhasználása. Ezek a toxinok utólag nem távolíthatók el a gabonáról, bár egyes malomipari eljárásokkal csökkenthető a szintjük.
Gondot okozhat a nem megfelelő tárolási hőmérséklet is a megnövekedett páratartalommal együtt. Rovarkártevők, például a lisztbogár és a gabonazsizsik megjelenésének kedvezhet. A tárolók fizikai hibái és hiányosságai (például lyukak és repedések) pedig beázást, bepárásodást, valamint rágcsálók és madarak felbukkanását eredményezhetik.
Kevesebb lett a búza
A magyar gazdák a tárolási nehézségek előtt is számos problémával szembesültek idén. Kevesebb lett például a búza, bár a minősége kielégítő. A korai fajták ugyan „megsültek”, a szemek kis méretűek lettek, extrém magas sikér- és fehérjetartalommal, azonban a középérésű és a hosszú tenyészidejű búzafajták feljavították a minőséget a malmoknak.
A baj a mennyiséggel van, mivel a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett
- nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ez a volumen elég lesz a belföldi, nagyjából 2,5 millió tonnás igény kielégítésére, viszont a magyar exportárualap idén csak az 1 millió tonnát fogja megütni, a szokásos 2,7 millió helyett.
Legalább 30 éve nem volt ilyen kevés kukoricatermése hazánknak
Emellett hazánk kukoricatermése idén egészen biztosan nem éri el a 4 millió tonnát a szakemberek szerint. Pedig az átlagos éves belföldi szükségletünk 4-4,5 millió tonna. Jobb években ennek a duplája is megterem Magyarországon a tengeriből (de átlagosan 6-8 millió tonna körül alakul a termés), ezért bőven szokott jutni exportra. Élelmiszerhiányról szó sincs, de az idei aszály lefelezte a magyar kukoricahozamot.
Kérdéses, hogy mire lesz elég ez a termésmennyiség. Várhatóan kevesebb alapanyagot vásárolnak az ipari felhasználók a magas energiaárak miatt. Elképzelhető, hogy a takarmánygyártók is kisebb mennyiséget vesznek, hiszen a takarmányozás eltolódhat például a búza felé.
