Drasztikusan csökkent a málna termőterületeinek mérete Magyarországon az elmúlt évtizedekben. A visszaesés elsősorban a klímaváltozással és a munkaerőhiánnyal magyarázható.
Alig terem málna Magyarországon
Apáti Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint a magyar málna termőterülete gyakorlatilag megszűnt. Amíg egykor Európa egyik legnagyobb málnatermő országa voltunk, mára csak elvétve találkozhatunk itthon málnatermő területekkel.
A szakember szerint a termelés visszaesésének fő okaiként a kedvezőtlen klímaváltozás és a munkaerőhiány említhető, hiszen a málnatermesztés rendkívül élőmunkaigényes.
Apáti a Növényvédőszernek hangsúlyozza, bár a folyamat visszafordítható, a jelenlegi gazdasági és klimatikus környezetben csak nagy tőkebevonással lenne lehetséges a versenyképes termelés, amit a magyar piac nem tudna megfizetni.
Kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszünk, mint amennyi ajánlott lenne
Egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása nagyjából fél kiló zöldség és/vagy gyümölcs fogyasztása naponta. A magyar érték ettől a szinttől kissé elmarad. De mutatjuk, az egy főre jutó éves átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztást néhány európai országban az elérhető legfrissebb, 2020-as adatok alapján:
- Albánia – 529 kg
- Horvátország – 427 kg
- Törökország – 388 kg
- Görögország – 298 kg
- Románia – 256 kg
- Ukrajna – 226 kg
- Olaszország – 226 kg
- Szerbia – 226 kg
- Magyarország – 154 kg
- Lettország – 153 kg
- Norvégia – 152 kg
- Csehország – 145 kg
- Ciprus – 141 kg
- Szlovákia – 129 kg
A magas jövedelmű országokban jellemzően a világátlag (216 kg) alatt van az egy főre jutó éves gyümölcs- és zöldségfogyasztás.
Hozzáteszik, Albániát csak Guayana előzi meg a világban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén. Utánuk Kína és Dominika következnek. A lista végén pedig Afrika legszegényebb országai állnak, ahol évi 20 kiló sem fogy ezen termékekből egy főre vetítve.
