Vegyes képet mutat a napraforgó és a kukorica is

Miközben a Dunántúlon az elmúlt hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott és kellően nedves a talaj, addig keleten fokozódik a csapadékhiány és az aszály. Nyugaton kultúrnövényeink kedvező körülmények között fejlődhetnek, keleten viszont szenvednek a szárazságtól.


Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban

Az őszi árpa a viaszérés fenológiai fázisában jár, az őszi búza szépen szőkül és a repce is érik. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a száraz idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd – írja a met.hu.

A napraforgó és a kukorica vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az állományok, keleten azonban vannak combig érő táblák, de van 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is.

A dunántúli és északi megyék múlt heti többször csapadékos, párás időjárása nem csak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 450 és 530 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Nem mindenhol volt elég a csapadék

Az elmúlt egy hétre visszatekintve múlt csütörtökön és pénteken sokfelé öntözték zivatarokkal is kísért záporok a földeket. Szombaton és hétfőn csak elszórtan fordult elő csapadék, a többi napon pedig sehol nem esett az országban. A Dunántúlon és az Alföld nyugati, délnyugati tájain újabb 20-50 mm csapadék hullott. Helyenként villámárvizeket okozó felhőszakadások is előfordultak, helyenként 60-80 mm-rel, és végre a már régóta száraz északkeleti területeken és a keleti határszélen is hullott csapadék, ha nem is annyi, int amire szükség lenne. Ugyanakkor az Eger-Karcag-Békéscsaba vonal széles sávjában szinte semmi nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre 30-60 mm-es hiány a jellemző.

A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A felső fél méteres talajréteg az ország nyugati felén bőven tartalmaz nedvességet, helyenként csaknem telített állapotban van, míg a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40 százalékát tartalmazza. Ez utóbbi területeken a talaj felső egy méteres rétegéből 100-125 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.

A hőmérséklet csütörtökön és pénteken a Dunántúl nyugati, északnyugati felén több fokkal visszaesett, a legmelegebb órákban is csak kevéssel 20 fok fölötti értékeket mérhettünk, miközben a keleti országrészben 30 fok közelébe hevült a levegő. A hétvégén a nyugati országrészben is melegedés kezdődött, majd a keddre átvonult gyenge hidegfront hozott pár fokkal kevésbé meleg levegőt.


The Conversation

Ne hagyd ki!