Magasak a termelési költségek, de igen kedvezők a gabonák és olajos növények felvásárlási árai

Jövőre is nőhetnek a növénytermesztés költségei Magyarországon. Gondok vannak például a vetőmagpiacon, valamint az ellátási láncokban évek óta jelenlévő problémák sem múltak el. Azonban vannak pozitívumok is.


Gondok a nemzetközi ellátási láncokban

Szabó Levente a KITE Zrt. mezőgazdasági integrátorcég vezérigazgatója, vele készített interjút az Agrárszektor. A cikkből mi is szemlézünk. A szakember elsőként elmondta, hogy a szállítási láncok lassulása - a koronavírus-járvány kezdete óta - 2020 elejétől érezhető. Ekkor kezdődött az alapanyag-, chip- és gumihiány, ami a mezőgazdasági gépeket is érintette. A probléma napjainkra sem oldódott meg - bár enyhült -, és hatással van az árak emelkedésére.

Az egyik legfontosabb költségelem, amiről nem beszélünk eleget, az a tengerentúli szállítások költsége, ami jelentősen megdrágult. Amikor az Ever Given keresztbe állt tavaly a Szuezi-csatornán, megállt az egész világ, és hirtelen senki nem tudta, hogyan lehet Európába szállítani. Teljesen mindegy, miről beszélünk, lehet az áru termény, gázolaj vagy gép. Ez továbbra is hat erre a piacra, nagyságrendileg idén bázisalapon mérve 10-20 százalékos áremelkedés van. Ennek részben a szállítási költségek emelkedése is az oka, illetve az, hogy az infláció más országokban is jelen van

- nyilatkozta Szabó Levente.

Változóban a vetőmagpiac

Megjegyezte, hogy nem volt jelentős a vetőmagár-emelkedés idén tavasszal. Megfigyelhető az is, hogy csökkent a repcevetőmag kereslete - ami a vetésszerkezet átalakulásával lehet összefüggésben -, azonban az ágazati szereplők nagyobb arányban vetnek kalászosokat.

A növénytermesztésben az igazi áremelkedés csak ezután fog bekövetkezni, hiszen az idei vetéshez szükséges vetőmagok megtermeltetése már megtörtént, és ezt ugyanúgy sújtotta az aszály. A kukorica vagy a napraforgómag jövőre biztosan sokkal drágább lesz, mint az idei volt, de ezt már látjuk a kalászosok vagy a repce esetében is, hogy jelentős áremelkedés következett be. De ez összefügg a terményárak alakulásával is: ha 140-145 ezer forint egy tonna étkezési búza, akkor a búzavetőmag ára sem lehet 70 ezer forint tonnánként

- mondta a vezérigazgató.

Növekednek más inputanyagok költségei is

Szabó Levente hozzátette, hogy nagyjából egy éve drágul a műtrágya. Tavaly szeptemberben 100 dollár fölé mentek a jegyzések - ez leginkább a nitrogéntermékeket érintettem -, azonban azóta nagy emelés nem volt. Viszont emelkednek az inputanyagok, energiahordozók árai, de nem olyan mértékben, mint a termények árszintje.

Idén a két évvel ezelőtti szinthez képest 2-2,5-szörös áron lehet eladni a gabonákat és az olajos növényeket. Ez hektáronként több százezer forintos plusz árbevételt jelent, amíg a költségnövekedés súlyozott bázisalapon sem több 20 százaléknál.

Ma azok vannak nehezebb helyzetben, akik az aszály sújtotta régióban termeltek. A kukoricát gyakorlatilag betakarította a nyár, a napraforgóból vagy a szójából még lehet, hogy maradt valami, de az ezzel foglalkozó gazdák sincsenek könnyű helyzetben. A 2023-as kilátásokkal kapcsolatban pedig azt lehet mondani, hogy amíg a 2022-es év nem indult olyan jól a száraz, csapadékmentes ősz kapcsán, most az esősebb idő miatt jobb a helyzet, és ha jól megerősödött állományok mennek bele a télbe, és folytatódik ez a kvázi kellemes időjárás, hogy nincs túl hideg, de van csapadék, 2023 még lehet egy jó esztendő

– bizakodott a szakember.

The Conversation

Ne hagyd ki!