Augusztus elejéig úgy tűnt, napraforgóból rekordtermést takaríthatnak be a gazdák Magyarországon. Azonban egy érkező hőhullám sokfelé áthúzta a számításokat.
Nem takarítottak be kiemelkedő mennyiséget napraforgóból
Ugyan a tavalyi, történelmi méretű aszály a napraforgót sem kímélte, idén mégis 2 százalékkal nagyobb területen, mintegy 714 ezer hektáron termesztették a növényt. Augusztus elejéig nagyon jó esély volt rá, hogy rekordtermést takaríthatnak be az olajosból a gazdák, azonban jött egy hőhullám.
A Békés vármegyei Agro-M Zrt.-től a termelési vezérigazgató-helyettes, Muhi Zoltán elárulta, átlagosan 2,7 tonnás kukoricaterméssel számolhatnak idén, ami nem sok az ő környékükön. A kukorica minőségéről nem tudott nyilatkozni, mivel egyelőre nem kapták meg a vizsgálati eredményeket.
Más termelők is hasonló értékekről számoltak be. A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-től Boda István termelési igazgatóhelyettes elmondta, nagyon szélsőséges lett a termés, 2 és 4 tonna között mozog a hektáronkénti átlag. A minősége a vártál valamivel alacsonyabb, nincsenek kiemelkedően nagy olajtartalmú tételek.
Idén nem volt semmi fennakadás, és csak nagyon minimális aszálykár volt az állományokban. A korábbi évekhez képest közepes, 2,5 tonna/hektáros lett a termés, de a minősége megfelelő, azzal nem volt semmi probléma
- ezt pedig Égető Sándor, a Csongrád-Csanád vármegyei HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési főmérnök-helyettese nyilatkozta az Agrárszektornak.
A megkérdezett gazdák az idei napraforgótermést közepesre, vagy annál valamivel alacsonyabbra értékelték. Országosan pedig körülbelül 2 millió tonna termés várható, így megközelítheti a hektáronkénti termésátlag a 3 tonnát. Az összesített terméseredmény tehát nem kiemelkedő, bár jobb, mint a tavaly 1,1 millió tonna.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
Egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb agrometeorológiai jelentése alapján az előző hét második felében a kukorica aratása még nem ért véget. A sokfelé csapadékos időjárása is hátráltatta a munkát, ahogyan az alma, körte, szilva betakarítását is. A szüret a legtöbb helyen befejeződött, és szőlő sem maradt kint jelentős mennyégben.
Az őszi vetéseknek igen nagy szükségük volt az esőre. A repcére jól fejlett, többnyire 6-8 leveles állományok voltak jellemzőek. A fejlődésükben sokat jelentett a szeptember végi eső. Október első felében azonban sokfelé ismét kiszáradt a talaj, a búza továbbra is zajló vetéséhez valamint a csírázáshoz, keléshez igen jól jött a meleg mellett a csapadékos időjárás is. Az árpára 5-7 leveles állományok voltak jellemzőek, a búza pedig a csírázás-kelés állapotában volt, de egyre többfelé lehetett látni 1-2 leveles állományokat is.
