Az aszályos időszak miatt gyenge termést takarítottak be az olajbogyó-termelők. A várakozások szerint jelentősen emelkedik az alapanyag ára, ami magával hozza az olívaolaj drágulását is.
Komoly károk az európai olívabogyó-termésben
Jelentős károkat szencedtek el az aszály miatt az európai olívabogyó-termelők. A várakozások szerint például Olaszországban 37 százalékkal kevesebb olívaolajat tudnak előállítani a gyenge termés miatt a 2022/23-as szezonban, mint az egy évvel korábbi időszakban. A Food&Wine megjegyzi, globálisan nagyjából 4 ezer tonna a hiány, ami 20 százalékkal kevesebb olajat, és 30-50 százalékos áremelkedést jelenthet. Emellett nemcsak a termés mennyiségére, hanem az ízére is kedvezőtlen hatással lehet az aszályos időjárás.
A Mediterráneumban tapasztalt szélsőséges aszályos időjárás 20 éve nem látott, rekord alacsony termést eredményezett; a termelők pánikszerűen áraznak, sokat (vagy nagyon sokat) emelnek, néha hetente egyre magasabb árakat küldve. Ez kombinálódik a megnövekedett energiaárakkal (feldolgozás, szállítás, tárolás stb.) Attól félünk, az olívaolaj az ára miatt az idén luxuscikké válik
- figyelmeztet az egyik nagy hazai beszerző is.
Európa vezető szerepben az olívabogyó-piacon
A nemzetközi árszintet leginkább az európai árak határozzák meg, lévén a legnagyobb termelők – Spanyolország, Olaszország és Görögország – az EU tagállamai, valamint a legjelentősebb felhasználói is uniós államok.
Az EU a világ teljes olívaolaj-termelésének a 67 százalékát adja. Az Unión belül a spanyol termelés messze a legnagyobb, körülbelül 1450 ezer tonna, őket követik az olaszok 270 ezer tonnával, majd a görögök jönnek nagyjából ugyanennyivel, végül a portugálok számítanak még nagy termelőnek hozzávetőleg 100 ezer tonnával. Az EU adja a világ összfogyasztásának nagyjából 53 százalékát. A legnagyobb fogyasztók a görögök fejenként évente több mint 20 kilogrammal.
Ilyen egy szűz és extra szűz olaj
Az olívabogyóból készített olajok közül a legértékesebb a hidegen préselt, kizárólag mechanikusan előállított extra szűz olívaolaj. A készítésekor a préselés alkalmával az olívacefre hőmérséklete nem haladhatja meg a 27°C-t. A fáról leválasztást követő 24 órán belül el kell kezdeni a bogyók sajtolását, különben a gyorsan meginduló erjedés rontja az olaj minőségét, ami egyebek mellett a savtartalmat is negatívan befolyásolja. Az extra szűz olívaolajoknál a szabad zsírsavak részaránya legfeljebb 0.8 százalék lehet.
Ezen kívül a terméknek érzékszervi követelményeknek is meg kell felelnie. A kóstolók ízhibára adott pontjainak mediánjának nullának kell lennie, valamint gyümölcsös karaktereket kell azonosítaniuk az ízvilágában.
A szűz olívaolaj ugyanúgy készül, mint az extra szűz, azonban enyhébbek a kritériumok a bogyók kezelésére és sajtolására, ezért magasabb maradhat a savtartalma, de legfeljebb 2 százalékos. A szűz olajok egészségmegőrző hatása kevésbé jelentős, valamint az ízük sem annyira karakteres.
