A lengyel üvegházas növénytermesztésben nagy szerepe jut a szénnek, hiszen számos gazda azzal fűti az üvegházát. Azonban a kőszén ára is a sokszorosára ugrott idén, a fűtési rendszer átalakítása pedig hosszú időt vehet igénybe. Mutatjuk, hogyan próbálnak spórolni a lengyel gazdák az energián.
Drágább lett a kőszén, megérzik a lengyel gazdák
A helyi lehetőségekhez igazodva oldják meg az üvegházaik fűtését a zöldségtermesztők világszerte. A fűtési rendszereket egyáltalán nem egyszerű átalakítani, ha esetleg jelentősen megemelkedik a használt energiahordozó ára. Lengyelországban igen elterjedtek a széntüzelésű üvegházak. Azonban más energiahordozókhoz hasonlóan a szén ára is megugrott idén, és a négyszeresére emelkedett - írja a hortidaily.com.
A lengyelországi üvegházas termelés gazdaságossága jelenleg leginkább a szén árától függ, ezért megtörhet az előző évek sikeres lengyel szériája. Az is súlyosbítja a helyzetüket, hogy az üvegházakban termelt paradicsomok nagyjából 70 százaléka pirosra érő fajta, és többletenergiát igény a pirosodásuk.
Ha nem éri meg gazdaságosan működtetni az üvegházakat a télen, szünetelhet a termelésük. Ez azt is jelentené, hogy a hűvösebb hónapokban a lengyel piacnak is külföldről, leginkább a dél-európai országokból kell beszereznie a zöldségeket – írja az Agroinform.
A lengyel gazdák próbálnak gazdaságosan működni, ezért később indíthatják a szezont, nem a leghidegebb hónapokban. Viszont ha kitolódik a piacra lépésük dátuma, valamint nagyobb arányban lesznek a külföldi áruk jelen a lengyelországi kínálatban, ők is több terméküket vihetik külföldre.
Emellett előfordulhat, hogy a korábban termesztett zöldségeik egy részét kevésbé energiaigényes fajtákra cserélik.
Műanyagsátrakban érik az európai gyümölcs és zöldség java
Jó eséllyel Almeriából is érkezhetnek a termékek a kieső lengyel zöldségek és gyümölcsök helyére. A spanyolországi területet „Európa gyümölcsöskertjeként” is ismerik, bár találóbb lehet rá az a kifejezés, ahogyan a spanyolok emlegetik: „el mar de plástico”, azaz a „műanyagtenger”. Műholdképeken is jól látható, ahogyan 32 ezer hektáron sorakoznak itt szorosan egymás mellett az üvegházak fehér, műanyag sátrai a tengerparttól egészen a hegyekig.
Ezen a területen néhány granadai gazdasággal együtt összesen 4,5 millió tonnányi zöldséget termelnek évente, ami az Európai Unió teljes keresletének 50 százalékát (a téli hónapokban 60 százalékát) képes kielégíteni. Jut is az itt megtermelt javakból az Unió legtöbb országába. Ezeknek az üvegházaknak a termelési rátáik az európai mezőgazdaság átlagos termelékenységének akár a 30-szorosát is elérhetik. Viszont egyik nagy hátulütője az ilyenfajta termelésnek, hogy akkora nyomást gyakorol a környezetre, amely veszélyezteti a saját-, valamint a környező ökoszisztéma jövőjét is.
