Meglehetősen kedvezően alakult az idei időjárás a hazai tormatermelők szemszögéből, ezért jellemzően jó termésre számítanak. Azonban így is aggódniuk kell a felvásárlási árak miatt. Egyébként a roppant egészséges magyar torma javát exportra termelik.
Tormanagyhatalom vagyunk
1200-1300 hektáron termeltek tormát Magyarországon az elmúlt években. Évente 10-12 ezer tonna termést takarítottak be, ami az Európai Unió éves össztermelésének nagyjából a fele. Ugyan a magyarországi fogyasztása is számottevő, a termelt mennyiség java (80-90 százaléka), leginkább lédig formában külföldre kerül, javarészt Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba.
Az első osztályú torma kilójáért jellemzően több mint 600 forintot fizettek a gazdáknak tavaly ősszel idehaza, ami a támogatással együtt igen kedvező árszint volt a termelők szerint. Idén a napokban kezdik felszedni a növényt a hazai földeken. Gergely János, a Hungarotorma Kft. ügyvezető igazgatója szerint jó tormatermés várható az idén. Azonban szinte biztos, hogy alacsonyabb felvásárlási árakkal találkozhatnak a gazdák, mint egy évvel korábban. Ozsváth István termelő elmondta, a jelenlegi szerződések jellemzően 300 forintos minimális áron köttettek, de ezt az árszintet nem igazolták a piaci folyamatok.
Az önköltsége a termelőknek meghaladja a 400 forintot, amelyhez ha a saját bérezést is hozzáteszik, akkor jóval több. A felvásárlók szóban arról tájékoztattak, hogy ha például a mai napon kellene felvásárolni a tormát, akkor annak 400 forint lenne a nettó ára, ami közel van az önköltséghez. A szerződések azonban ez alatti árról szólnak, sőt bizonyos kiskapukat kijátszva olyan szerződések is születtek, amelyekben nincsenek árak feltüntetve. Arra hivatkozva, hogy az átlagárból számolják ki a piaci árat. Ezt több gazdálkodó alá is írta, de ezzel kapcsolatban elindultak különböző vizsgálatok, hogy betartják-e a szerződésben leírt feltételeket a kereskedők
- idézi a tormatermesztőt a Növényvédőszer.
Védett eredetmegjelölés
Egyébként a Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – ami az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. A homokos öntés, illetve lápos réti talajon az úgynevezett bakhátas termelési technológia teszi egyedivé a Hajdúságban termett tormát.
A termelők hazánkban jellemzően tájfajtákat ültetnek. Debrecen környékén leginkább az édes-nemes populáció fajtái terjedtek el (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom), de nagyobb mennyiségben ültetnek a Nürnbergi Édesből (jóízű, bőtermő) és néhány dán fajtából is (például Danvit-ot).
Egészséges étel
Itthon elsősorban a húsvéti időszakban keresettek a tormatermékek. Fogyasztják például nyersen reszelve, savanyítva, vagy tejszínnel összekeverve, leginkább húsok mellé – tájékoztatott korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A torma jellegzetes, csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak. Fogyasztáskor ezért szökik könny a szembe, illetve az orrot is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma. Baktérium- és vírusölő, valamint fokozza a nyálkahártyák vérellátását. Hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut ellen is.
