Dr. Goda Pállal, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójával készített interjút az az MMG Direkt, szóba került az uniós közös agrárpolitika, a Green Deal és a Farm to Fork stratégia dilemmája is. Ebből szemléztünk.
Ellentmondásos célok
Dr. Goda Pál elmondta, nem vitatja a zöld megállapodás és a termőföldtől az asztalig stratégia mögött álló jó szándékot, azonban - ahogyan ő fogalmazott - „nem szabad a gyermeket is kiönteni a fürdővízzel együtt”. Számos példával szolgálhat arra, amikor a fenntartható társadalmi célok és a fenntartható zöld célok ellentétben állhatnak egymással – írja a magyarmezőgazdaság.hu.
Elkezdtük vizsgálni a fenntarthatósági jelentések és a Közös Agrárpolitikában lefektetett zöld indikátoroknak az összhangját, és találtunk ellentmondásokat, például az állatjólét területén. Elértük, hogy hat hét alatt fel tudunk hizlalni egy brojlercsirkét, de most az a trend, hogy ne hat hét legyen, hanem nyolc vagy tizenkettő, mert az jobb az állatnak. Viszont akkor feleannyi mennyiséget tudunk előállítani kétszer annyi takarmány, víz és energia felhasználásával. Emiatt ellentétesek sok esetben például az állatjóléti intézkedések és mondjuk a zöld fenntarthatósági célok
- magyarázta a problémát a szakember.
Nem biztos, hogy az organikus a nyerő
A szakértő elmondta, megvizsgálták, hogy a különböző mezőgazdasági módszerek mennyire terhelik a környezetet. Elemezték az organikus gazdálkodást, a konvencionális gazdálkodást, valamint szabadtartásos és zártabb technológiát is.
Azt találtuk, hogy az organikus gazdálkodáshoz kétszer akkora területre és közel háromszor annyi vízre van szükség. Nem elvitatva az organikus mezőgazdaság létjogosultságát, de közgazdászként mindig föltesszük a kérdést, hogy ha az egyik oldalon nyerünk, akkor mit veszítünk a másikon
- tájékoztatott Goda Pál.
Véleménye szerint az ukrajnai konfliktus rámutatott arra, hogy „el lehet menni extrém zöld irányba, csak nem biztos, hogy lesz elegendő gabona”.
Túl drága lehet
Az igazgató problémát lát az árérzékenység és a fogyasztói magatartás területén is. A kelet-európai országokban ugyanis egy átlagos fogyasztó a jövedelmének jelentős részét költi élelmiszerre, amíg nyugatabbra arányaiban annak csak a felét.
Ha élelmiszer-drágulást idézünk elő azáltal, hogy kevésbé hatékonyan állítjuk elő a termékeket, azt jobban el fogják viselni, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek
- vélekedett a szakember.
Goda Pál véleménye az, hogy a szakpolitika csak akkor működhet jól, ha tudja, mi történik a piacon és tudományosan is megalapozottak a döntései.
A szakember várakozását a gabonaárak alakulásáról EBBEN a cikkünkben olvashatod.
