2021 szeptemberében Salvador hivatalos fizetőeszközként jegyezte be a bitcoint. Na de pontosan mit is jelent ez? Milyen jövő vár a kriptovalutákra? És vajon Magyarország is követni fogja-e a közép-amerikai ország példáját? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kerestük meg Szabó Dávidot, a CryptoPosition Investment Fund portfóliókezelőjét.



Haszon.hu: Salvador szeptember hetedikén, a világon elsőként hivatalos fizetőeszközként jegyezte be a bitcoint. Milyen következményekkel fog ez járni az ország számára? Várható bármilyen változás Salvador gazdaságpolitikai és világgazdasági helyzetében?

Szabó Dávid: A Salvadorban végzett kísérlet egy valós problémára reagál, de közben feleslegesen vállal hatalmas kockázatot egy egész ország.

Salvador jelentős részben a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásaiból él. A lakosság 70 százaléka részesül a külföldön dolgozó rokonok és barátok anyagi segítségéből, a hazautalások a GDP 23 százalékát teszik ki. Ráadásul a fejletlen ország lakosságának túlnyomórészt nincs bankszámlája, így csak készpénzben tudják fogadni a támogatást. Ennek a költsége viszont hatalmas, a pontos érték a küldött összegtől függ, de jellemzően annak tizede. Salvador GDP-jének több százaléka tehát a lakosság helyett a készpénz-küldést végző szolgáltatónál (például Western Union) landol. A vidéki lakosságnak ráadásul hosszú utat kell megtennie a legközelebbi Western Union irodába, hogy felmarkolja a pénzt, miközben az iroda körül bandák ólálkodnak, hogy kifigyeljék és kirabolják a nagyobb összeget felvevőket. A kriptopénzek használatával ezek a problémák megoldhatók. Azonnali és olcsó virtuális utalást tesznek lehetővé, amelyhez nem kell bankszámla, hiszen a mobiljára bárki telepíthet egy pénztárca-alkalmazást.

Másrészt Salvador szegény ország és felelőtlenség pont a volatilis bitcoin használatára ösztönözni a lakosait. Számukra bármekkora árfolyamesés igencsak húsbavágó, márpedig a bitcoin árfolyama bármikor a töredékére zuhanhat. További kockázatot jelent az állami Chivo bitcoin tárca alkalmazás, amelynek használatára szintén ösztönzik a lakosságot. A tárca kifejlesztése nemrég történt, viszont a tesztelését nem végezték el megfelelően.

Akár az is előfordulhat, hogy egy kritikus programhiba miatt beragad a teljes bitcoin állomány, vagy egy hacker hibát talál az alkalmazásban és egy egész ország bitcoin megtakarítását ellopja. Mindezek mellett az ország lakosságának jelentős része technológiailag képzetlen, miközben a javaslattól számítva a bitcoin bevezetését mindössze három hónap alatt zavarták le a döntéshozók.

Véleményem szerint üdvös lett volna inkább egy dollárhoz kötött, stabil értékű kriptopénz bevezetését elősegíteni, amellyel jelentősen csökkenthető lett volna a külföldről érkező átutalások költsége, és a lakosság sem függne a bitcoin árfolyamkockázatától. Hiányzik az intézkedések alapos előkészítése, érdemes lett volna azokat fokozatosan, több fázisban végrehajtani, a lakosságot pedig edukálni.

Haszon.hu: Pontosan mit jelent az, hogy egy ország államvezetése hivatalos fizetőeszközként elfogadja a bitcoint? Milyen változással jár ez egy átlagos polgár, illetve a nagy piaci szereplők és az állam életében?

Sz. D.: Lehetségessé válik bitcoinban adót fizetni, és a kereskedőknek kötelező jelleggel el kell fogadniuk a bitcoin fizetéseket, habár a kereskedő dönthet úgy, hogy állami közvetítéssel azonnal és automatikusan dollárra váltja azokat. A bitcoin használatának ösztönzése azonban azt eredményezi, hogy a megtakarítások egyre nagyobb hányada kerül a legnagyobb kriptopénzbe, vagyis az ország kitettsége megnő a bitcoin árfolyama felé.

Haszon.hu: Elképzelhető, hogy hamarosan Magyarország is követi Salvador példáját? Ha igen, akkor mennyire lehet sikeres hazánkban egy ilyen elképzelés? 

Sz. D.: Kizárt, hogy Magyarország követni fogja Salvador példáját, és ez nagyon jól van így.

Haszon.hu: A stablecoinok kivételével a kriptovaluták, így a bitcoin árfolyama is rendkívül volatilis. Milyen veszélyekkel járhat az árfolyamingadozás egy olyan állam számára, amely már túl van a hivatalos elfogadáson? Példának okául a bitcoin árfolyama néhány napja ismét meghaladta az 50 ezer dollárt. Ha a magyar államvezetés döntött volna úgy, hogy napokon belül hivatalosan is elfogadja a bitcoint, akkor mi történne az ország gazdaságával, ha egy hónap múlva a felére csökkenne, vagy éppen megduplázódna a valuta értéke? 

Sz. D.: A valódi veszélyt az jelenti, ha egy ország megtakarításainak tetemes részét kockázatos eszközben tartják, amely később elveszíti értékének jelentős részét. A megtakarítások hirtelen csökkenése a fogyasztás visszafogását és a GDP csökkenését okozza.

Magyarországon pontosan értjük, hogy mi történik ilyenkor, hiszen itthon a 2008-as válság előtt hatalmas svájci frank adósságok épültek ki. A svájci frank gyors és drasztikus felértékelődésével jelentősen csökkentek a hazai nettó megtakarítások. (Ebben a példában ugyan a kötelezettségeink nőttek meg, és nem a követeléseink csökkentek le, de a kettő hatása a nettó megtakarításra nézve ugyanaz.)

Mindezek közvetlenül, fájdalmasan érintették családok százezreit. Az említett családok visszafogott fogyasztása a gazdaság egészére kihatott, tehát közvetve gyakorlatilag mindenkit negatívan érintett.

Haszon.hu: A bitcoin mellett más valuta is szóba jöhet állami szintű elfogadás terén? Ha igen, melyik és miért?

Sz. D.: Salvadorban ugyan a dollárt használják fizetőeszköznek, de általában az államok saját pénzt bocsátanak ki és erősen ragaszkodnak a pénzkibocsátási monopóliumokhoz. Tehát nem valószínű, hogy államok tömegesen elfogadnak majd bármilyen kriptoeszközt. A saját kibocsátású digitális jegybankpénz természetesen más tészta.

Haszon.hu: Számos ország tervezi a saját, jegybank által támogatott digitális valuta bevezetését, például az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia, Kína és Oroszország is, csak hogy néhányat említsünk. Miben különbözik ez a megoldás a salvadoriakétól? 

Sz. D.: A digitális jegybankpénz (CBDC) nem valódi kriptopénz, gyakorlatilag csak egy digitális készpénz, az adott ország hivatalos fizetőeszközének digitális formája. Részben hasonlít a kereskedelmi bankokban tartott pénzhez, amit bankunk online felületén, elektronikusan tudunk utalgatni egymásnak.

A különbség az, hogy egy kereskedelmi bank helyett gyakorlatilag a jegybank vezet számunkra számlát. És mivel a kereskedelmi bankokkal ellentétben a jegybank bármennyit kibocsáthat egy adott ország hivatalos fizetőeszközéből, ezért nem kell a bankcsőd miatt aggódnunk. Az inflációtól azonban nem véd a digitális jegybankpénz sem.

Haszon.hu: Magyarországnak melyik megoldás lenne a legmegfelelőbb? Egy saját, jegybank által támogatott digitális valuta, vagy egy bitcoinhoz hasonló, volatilisabb fizetőeszköz bevezetése? Vagy egyik sem célszerű?

Sz. D.: Különböző célokra más és más jó.

Feltétlenül célszerű a digitális jegybankpénz magyarországi bevezetése.

Ez alternatívát kínálna azok számára, akik nem szívesen tartják a megtakarításaikat kereskedelmi bankokban, mert félnek a csődjüktől. A digitális forint bevezetése emellett nagyobb versenyhelyzetet teremthet a számlavezetési és utalási szolgáltatások piacán, így jótékony hatást gyakorolhat a szolgáltatások árára és minőségére.

A bitcoin tartása inkább azok számára ajánlatos, akik a hagyományos pénzrendszer rendszerkockázataitól tartanak, például a tartósan meglóduló inflációtól. Azonban ezért még nem kell hivatalos fizetőeszközként bevezetni. Az aranyat is sokan tartják inflációs fedezetként, mégse vezetik be hivatalos fizetőeszközként. Viszont szabályozzák a kereskedelmét.

Sokan a bitcoint, vagyis a digitális aranyat jobb inflációs fedezetnek gondolják még a hagyományos aranynál is. A bitcoint sem kell hivatalos fizetőeszközként bevezetni, viszont az aranyhoz hasonlóan kívánatos szabályozni a kereskedelmét, az árfolyamnyereségből származó adózását, stb.

Haszon.hu: Az Európai Unió jelenleg is a Crypto Asset Regulation kidolgozásán fáradozik, ami egy egységes, Európa szintű kriptovaluta-szabályrendszer alapjait jelentheti, de még évekig eltarthat a folyamat. Magyarországon jelenleg hogyan szabályozzák a kriptovalutákat, hogyan kell adózni utánuk, illetve milyen változások várhatók a közeljövőben?

Sz. D.: Konkrét szabályozás híján korábban a kriptopénzek árfolyamnyereségéből származó jövedelem az egyéb jövedelem kategóriájába esett, amely teljesen indokolatlanul hatalmas adóterhet vont maga után. Ráadásul a jövedelem meghatározása során a nyereséges ügyletekből származó profitot nem lehetett csökkenteni a deficites ügyletek veszteségeivel. Az idei évben azonban előremutató szabályozással rukkolt elő a jogalkotó.

A jövő évtől hatályos törvény szerint a kriptoeszközök árfolyamnyereségét (hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, pl. részvények adásvételéből származó nyereséghez) 15 százalékos adó terheli, továbbá a jövedelem kiszámítása során figyelembe lehet venni a veszteséges ügyleteket is.

Haszon.hu: Van már a magyaroknak is kriptovalutája, méghozzá egészen sikeres valutáról beszélünk. A Hungarian Vizsla Inu Coin után várhatók további magyar vonatkozású valuták? Mennyire nehéz piacra dobni egy saját kriptopénzt? Milyen szabályozásoknak kell megfelelni ezen a téren?

Sz.D.: A felhasználástól függően más és más szabályozásnak kell megfelelni. Egy kriptopénz sikeres piacra dobása a technológia és a szabályozási megfelelés jelentette kihívások miatt is nehéz, költséges és hosszadalmas folyamat. Egy másik magyar kriptopénzes projekt a kölcsönzési közvetítéssel foglalkozó Inlock, és a mögötte álló ILK token. Továbbá, ugyan nemzetközi projekt, de több magyar szakember dolgozik a decentralizált adattárolási megoldás fejlesztésével foglalkozó Swarm projekten, amely mögött a BZZ token áll.

Haszon.hu: Néhány hónapja rendesen bezuhant a bitcoin árfolyama, most azonban úgy tűnik, hogy ismét magára talált Satoshi kriptopénze. Mi áll a bitcoin aktuális szárnyalása mögött?

Sz. D.: Nemcsak a bitcoin, hanem a kriptopénzek teljes piaca magára talált júliusban. Nehéz egyetlen okot megnevezni, talán az Ethereum protokolljának augusztus elején végrehajtott frissítése lehet a legjelentősebb, amely számottevően csökkentette a nettó éterkibocsátás mennyiségét.

Haszon.hu: A kriptovaluták dollármilliomosok tömkelegét adták a világnak, sokan mégis kritizálják a digitális fizetőeszközöket, akik főleg a nagy áringadozásoktól félnek. Egyesek úgy vélik, hogy nincs jövőjük a kriptovalutáknak. Igazuk van? Milyen jövő vár a valutákra? 

Sz. D.: Meggyőződésem, hogy nincs igazuk. A kriptopénzek képezik az „értékek internetének" alapját, amelyben az adat mellett most már képesek vagyunk értéket reprezentáló eszközöket (legyen az pénz, részvény, kötvény, biztosítás, buszjegy, utalvány vagy digitális arany) is közvetlenül egymásnak küldeni, adni-venni, illetve okos szerződésekben üzleti logikákat definiálni.

Ami a piacokon történik, az az 1990-es évek dotkom buborékához hasonlít: hatalmas mánia övezi a legtöbb kriptopénzt, amelynek egy része a nullába fog tartani, egy másik része pedig a jelenlegi szintekről is sokszorozni fogja az értékét.

Haszon.hu: A korai befektetők újfent örömtáncot járhatnak a bitcoin árfolyamát látva. Sokan már a májusi árfolyamzuhanásnál is azt mondták, hogy beköszöntött a bitcoin-tél, most azonban úgy néz ki, hogy ismét a bika uralja a piacot. Meddig tarthat a szárnyalás? Tényleg várható, hogy hamarosan beköszönt a bitcoin-tél?

Sz. D.: Nem gondolom, hogy beköszönt a bitcoin-tél, de az sokatmondó, hogy a legutóbbi ralival sem a bitcoin, sem a kriptopiac egésze egyelőre nem tudott a tavaszi csúcsa fölé menni. Ezt azt jelzi, hogy a piacban jelenleg nincs elég erő, inkább a lekonyulást tartom rövid távon valószínűbbnek. Hosszabb távon azonban, az intézményi adoptáció előrehaladtával esélyes az újabb csúcsok elérése.

Haszon.hu: Napjainkban az altcoinok is virágkorukat élik. Egyre több valuta jelenik meg a piacon, így egyre nehezebb a laikus befektetőknek is eldönteniük, hogy milyen valutákba érdemes fektetni, és hogy mikor. Milyen megtérülésekre számíthatnak azok, akik most akarnak belépni a kriptovaluták világába? Létezik biztonságos megoldás? Mely valutákban van a legnagyobb jövő, és miért? 

Sz. D.: Azt gondolom, hogy az értékek internetének hatalmas jövője van. Az ezt lehetővé tevő és kiszolgáló smart contracting platformok némelyike nyertesként fog kikerülni a versenyből. Természetesen nem lehet tudni, hogy melyikük lesz az. Jelenleg az Ethereum (ETH), a Cardano (ADA) és a Solana (SOL) is jól áll a versenyben, de sok más ígéretes projekt tokenje is a piacon van, bármikor fordulhat a kocka. Azonban ne feledjük, hogy ha egy olyan projekt tokenjébe fektetünk, amely a későbbiekben nyertesként kerül ki, előtte még a töredékére is eshet az árfolyama, így álmatlan éjszakákat okozva a túl nagy kockázatot vállaló befektetőknek. Ráadásul valójában nincs garancia semmire, vagyis akár a teljes befektetett összeget is elveszíthetjük.

Ez a piac nem való mindenkinek. Akik mégis a befektetés mellett döntenek, azok számára is kötelező az óvatosság a kriptopénzek őrült, volatilis és vadnyugati piacán.


Szabó Dávid fizikus és közgazdász, a 2018-ban indult CryptoPosition Investment Fund alapítója és portfóliókezelője, valamint a HOLD Alapkezelő (korábbi nevén Concorde Alapkezelő) Superposition Alapjának a portfóliómenedzsere. Dávid tapasztalt portfóliókezelő, alapját 2014 óta kezeli abszolút hozamú szemléletben. 2011-ben ismerkedett meg a bitcoinnal, azóta aktívan követi a kriptoeszközök világát. 2016 tavaszán alapította a Cryptoposition Zrt.-t, melynek tőkéjét kriptobefektetésekkel sokszorozta meg.

The Conversation

Friss

Fotó: Unsplash

Ismét hiány lehet WC-papírból? Most nem a járvány miatt

Az alapanyaghiány a papíripart is elérte. Emiatt egyes szalvéták már hiányoznak a boltok polcairól, illetve akadhat gond a WC-papírral is. A szektort a járvány, illetve a műanyag termékek tiltása bolygatta fel.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shuttersstock

Már az agrárium is pesszimista: bajban lenne az ágazat?

Míg a gabonatermesztők soha nem látott jó árakon tudják értékesíteni terményeiket, és ezért bizakodva tekintenek előre, addig az állattenyésztési piac egyes szereplőinél jóval nagyobb pesszimizmust tapasztaltak az idei harmadik negyedévben a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzői. Az agrárágazat helyzetét mérő Takarék AgrárTrend Index öt negyedéves emelkedés után kismértékben csökkent.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Nem ellenőrizték, honnan van a pénz, beleszaladtak a jegybank pofonjába

A jegybank 108,6 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki két bankra és három, az azok megbízásából tevékenykedő pénzváltó társaságra a pénzmosás megelőzését, megakadályozását célzó szabályok megsértéséért.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!