Nemcsak egyéni vállalkozók, hanem betéti társaságok is jócskán érintettek

Tízezrével szűntek meg az egyéni vállalkozások az előző két hónapban, de nem sokkal kevesebb húzhatja le a rolót a közeljövőben is. Az események hatással lesznek a költségvetésre.


Szeptember elejétől tart a megszűnési hullám

Ritka az olyan erőteljes változás a magyar cégalapítási és megszűnési adatokban, amit a kisadózó vállalkozások tételes adójának, azaz a katának az átalakítása okoz szeptembertől. A gazdasági környezetben nagy változások nem történtek az előző két hónapban, ezért kijelenthető, hogy a céginformációs statisztikákra ható legfontosabb tényező az adórendszer szabályozása volt – véli az Opten.

Az előző években jellemzően 3-4 ezer egyéni vállalkozás szűnt meg havonta a vizsgált időszakban. Viszont idén a nyolcadik és a kilencedik hónapban ez a szám összesen 47 ezer volt. Július végén még 604 ezer egyéni vállalkozás működött az országban, tehát 6,6 százalékuk dobhatta be azóta a kulcsot.

Emellett a betéti társaságok körét is jelentősen érintette a változás. A társas vállalkozásoknál hosszabb a megszüntetéshez vezető út, ebben a szegmensben az induló végelszámolások száma az, ami igen árulkodó.

Augusztusban és szeptemberben együttesen 14 400 társas vállalkozásnál indult végelszámolás, ebből 12 900 betéti társaságnál. Egy normális időszakban havi 700 ilyen eljárás kezdődik, tehát a betéti társaságok körében 10-11 ezer vállalkozás megszűnése lehet köthető a kata módosításához.

Azt sem lehet kijelenteni, hogy fennmaradó vállalkozások gond nélkül tovább fognak működni. Egyrészt a korábbi tapasztalatoknak megfelelően sokan kivárhatnak az év végéig, vagy egyszerűen még nem jutottak el addig, hogy ténylegesen elindítsák a végelszámolást.

Az egyéni vállalkozókat és a bt-ket számolva eddig nagyjából 50 ezer vállalkozás szűnhetett meg a kata szigorítás miatt, és esélyes, hogy a jövő év elejéig további 20-30 ezer vállalkozás jut erre a sorsra a szokásos számok felett.

Így alakult át a kata

Korábbi formájában megszüntette a kormány a katát szeptembertől. Megmaradhatott az adónem néhány kisebb egyéni vállalkozónak, a bevételi értékhatárát pedig évi 12 millió forintról 18 millióra emelték. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi fix 50 ezer forint. Azonban az adózási formát csak közvetlenül a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, és/vagy terméket értékesítő, főállású egyéni vállalkozók választhatják.

Ekkora bevételt vár a kormány a kata átalakításától 

Mivel nem látni a belső fogyasztás csökkenésére utaló jelet a jövő évi költségvetésben, feltehetően a kormány azzal kalkulál, hogy a lakosság inkább a megtakarításait költi el jövőre, és csak utána kezd jelentősebb spórolásba.

2023-ban 7117 milliárd forintos áfabevétellel számol a kormány, ami 1673 milliárddal több az idén várhatótól. A jelentős növekedés egyebek mellett a kata átalakításából fakadhat, hiszen az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy része átkerül az áfafizetői körbe. Emellett a jövőre is magas infláció is növelheti az áfából származó forrást. A rezsicsökkentés csökkentése miatt pedig nagyjából 1000 milliárd forint extrabevételhez juthat a kormány, ami szintén hatással lesz az általános forgalmi adóra.

Emellett 30 százalékkal több folyhat be a személyi jövedelemadóból is. Ennek a forrásai leginkább a béremelésekből és a kata módosításából fakadó szja-befizetések lehetnek. Továbbá az energiaellátók jövedelemadójából, a bányajáradékból, a kiskereskedelmi különadóból, a cégautóadóból és a pénzügyi tranzakciós illetékből érkezhet együttesen körülbelül 1200 milliárd.

A költségvetésben szerepelhet egy nagyobb európai uniós forrás is, valamint a kormány beruházások elhalasztásával is ezermilliárdokat spórolna a következő 3-4 évben.

The Conversation

Ne hagyd ki!