A járvány nem egyformán terjed az ország minden pontján, ezért vonták be a munkaadókat a védekezésbe, lehetőséget adva nekik, hogy elrendelhessék az oltást, illetve fizetés nélküli szabadságra küldjék azt a munkavállót, aki nem oltatja be magát, mondta Orbán Viktor a közrádiónak.
A magyarok tűréshatáráról
A kormányfő elismerte, hogy ez egy nagy vitát kiváltó intézkedés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy általános kötelező oltás elrendelése túl van azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak, azt viszont elfogadják, hogy a munkahelyi közösség döntsön ebben a kérdésben. A kormányfő bejelentette: azon állami alkalmazottak esetében, akik sok emberrel találkoznak, például ügyfélszolgálaton dolgoznak, azonnali hatállyal döntenek arról, hogy fizetés nélküli szabadságra küldik azt, aki nem veszi fel az oltást. Hozzátette: ezt követően haladnak majd befelé, így minden állami alkalmazott előbb-utóbb sorra fog kerülni, és szembekerül azzal a dilemmával, hogy vagy oltat, vagy elmegy fizetés nélküli szabadságra.
A rezsiről
A kormány a családok, a nyugdíjasok érdekében rögzítette az árakat a háztartások számára. Hiába nőtt az elmúlt néhány hónapban kétszeresére, háromszorosára az áram és a gáz ára Európában, Magyarországon a háztartásokban nem megy föl a rezsi. Amíg a nemzeti kormány irányítja az országot, ez így lesz - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő „bolond dolognak" nevezte, hogy Brüsszel, miközben emelkednek az árak, egy olyan klímavédelemnek nevezett kezdeményezéssel áll elő, amely tovább növeli az árakat.
A kormányoknak van mozgástere, lehet úgy is klímát védeni, hogy ennek költségét a szennyező, klímaromboló cégekkel fizettetjük meg, nem az emberekkel
- jegyezte meg.
Értékelése szerint a legnagyobb csata ma Brüsszelben épp e körül a kérdés körül zajlik: a gazdag nyugat-európaiak meg akarják adóztatni a lakásokat, és a gépjárműveket, a közép-európaiak pedig ennek ellenállnak. Jelezte: decemberben lesz legközelebb miniszterelnöki csúcs, és ezen az lesz a nagy kérdés, hogy melyik fél kerekedik felül.
A minimálbér emeléséről
A miniszterelnök a minimálbér 200 ezer forintra emelését nagyon nagy lépésként említette, hozzátéve, nem tudja, hogy a nemzetközi gyakorlatban van-e példa arra, hogy egy év alatt 20 százalékot emeljenek. Kitért arra, hogy a kormány ennek érdekében jelentős adócsökkentésben állapodott meg a munkadókkal.
