A dél-koreai döntéshozók a vírus terjedésének megfékezése érdekében attól sem riadnak vissza, hogy megsértsék a lakosok személyiségi jogait.
A Nagy Testvér
Dél-Korea januárban elindítja azt a nagy visszhangot kiváltó kísérleti projektjét, amelyben mesterséges intelligencia és arcfelismerő szoftverek segítségével több ezernyi zárt láncú videókamera anyagát fogják elemezni a koronavírusos emberekkel érintkezett kontaktszemélyek felkutatására. Az államilag finanszírozott projektet a csaknem 900 ezres lakosú, Szöul peremvárosában található Pucshonban tesztelik.
A hivatalos tájékoztatás szerint több mint 10 ezer CCTV kamera felvételeit fogják pásztázni a fejlett szoftverek. A cél a kontaktszemély-kutató szakemberek terheinek csökkentése és a vírus terjedésének pontos modellezése.
Jang Deog-cheon polgármester aTwitteren kifejtette, hogy a technológia segítségével sokkal gyorsabban és pontosabban tudják majd azonosítani, hogy az igazoltan fertőzött emberek kikkel érintkeztek. A szakemberek jellemzően 24 órás műszakokban váltják egymást, egy-egy felvétel értékelése pedig hosszú órákat vesz igénybe. A pucshoni rendszer 5-10 perc alatt egyszerre 10 ember mozgását is tudja elemezni, ami drasztikusan lerövidítheti a felkutatáshoz szükséges időt.
Pucshon összesen 2,1 milliárd dél-koreai wonból, átszámítva nagyjából 567 millió forintból fejlesztette ki a rendszert.
Kinek van igaza?
Sokan támogatják a projektet, egyesek azonban attól tartanak, hogy az állam vissza fog élni a felvételekkel, a megszerzett információkat pedig a járványkezelésen túl más célokra is felhasználhatja. A tisztségviselők tájékoztatása szerint a rendszer csak az igazoltan fertőzött embereket követi, így nincs szó adatvédelmi szabálysértésről.
A kormány terve, hogy a COVID-ot ürügyként felhasználva a Nagy Testvérré váljon nem más, mint egy neototalitárius ötlet. Abszolút helytelen CCTV-ken keresztül figyelni és ellenőrizni a lakosságot az adófizetők pénzéből és a nyilvánosság beleegyezése nélkül
-mondta Park Dae-chul, az ellenzéki Népi Erő Párt törvényhozója.
Arcfelismerő technológián alapuló kontaktkutató rendszereket Kínában, Oroszországban, Indiában, Lengyelországban, Japánban és bizonyos egyesült államokbeli államokban is alkalmaznak.
Változatos ösztönzők
A dél-koreai vezetők részben azzal érveltek a rendszer mellett, hogy a kontaktkutatás sikere nagyban függ az emberek őszinteségétől, a fertőzöttek azonban előszeretettel elferdítik a valóságot. Kínában sem más helyzet, éppen ezért Harbin városa 10 ezer jüannal, átszámítva nagyjából 510 ezer forinttal jutalmaz minden helybélit, aki előáll és bejelenti, hogy COVID-19 tüneteket produkál, vagy pozitív lett a koronavírus tesztje. Az állami média tájékoztatása szerint a jutalmakat azért ajánlották fel, hogy azonosítsák a koronavírus fertőzéseket, mielőtt a vírus ellenőrizetlenül elterjedne a városban. Egyelőre úgy tűnik, a lakosok fegyelmezettek és nem élnek vissza a lehetőséggel: a Pekingtől mintegy 750 mérföldre északkeletre fekvő, 5,2 millió lakosú város két új pozitív megbetegedést jelentett kedden.
Kína tanult Vuhan esetéből, éppen ezért az úgynevezett zéró-Covid politikát követi. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha a hatóságok találnak egy fertőzött embert, akkor az érintett területet azonnal vesztegzár alá helyezik. A szigorú intézkedésnek érezhető a hatása: az ország például néhány napja 94 új fertőzöttet és két halálesetet jelentett. A 94-ből 60 ember Kínában, a többi pedig külföldön szedte össze a vírust.
Sok szakértő kíváncsi, Kína meddig lesz képes ilyen alacsony szinten tartani a fertőzéseket, de valószínűleg csak a jövő februárban esedékes pekingi téli olimpiai játékok után enyhítenek a korlátozásokon. Kína még egyetlen omikron variánshoz köthető esetet sem regisztrált.
