Felismerték a cukorrépa-termelők, hogy egyedül nem megy

Kész a cukorrépa-termelők mesterterve a sikeres működéshez

Több mint kéttucat cukorgyár üzemelt Magyarországon a rendszerváltás idején. Azonban később a gazdasági változások, a piaci bizonytalanságok és az országba beáramló olcsó dél-amerikai cukor miatt meghirdetett eu-s cukorkvóta következtében gyárbezárási hullám indult.

Jelenleg csupán egy cukorgyár működik az országban, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. Ez az osztrák Agrana tulajdonában áll. Ennek termel a márokföldi Póczak Balázs is.

Terveink közt szerepel ezen a vidéken egy termelői csoport megalakítása, amely hivatalosan január elsejétől indulna. A célunk, hogy összefogjuk a kistermelőket, mert vannak többen is, akik ezzel foglalkoznának, de 5-10 hektár önmagában nem tárgyalási alap. Viszont együtt jó pozíciót érhetünk el. Ha komoly mennyiséggel tudnánk kiállni a piacra, akkor azzal többet ki tudnánk harcolni az ártárgyalások során. Elképzeléseink szerint az inputot mindenki maga szerezné be, csak az értékesítés lenne közös. A vasúti szállítás megoldott a közeli lenti vasútállomásról, ahol egyébként a Kaposvári Cukorgyár és a MÁV közös beruházásában hamarosan olyan fejlesztés kezdődik, ami a térségben zajló cukorrépa-termelés volumenének növekedését készíti elő, illetve alapozza meg. A pálya felújítására és a rakodótér fejlesztésére kerül sor. Visszatérve a termelői csoportra: úgy tudom, Magyarországon öt-hat ilyen működik. Van, amelyik 20-25 éve létezik és eredményesen tevékenykedik. Ezzel kapcsolatos törekvéseinket a cukorgyár is támogatja

- idézi Póczak Balázst az Agroinform.

Hazai szőlőültetvények végét jelentheti az összefogás hiánya

Egyébként nemcsak a hazai cukorrépa-termelők körében van szükség az összefogásra.

Körülbelül 60 ezer hektár szőlőterületről összesen mintegy 4,1 millió mázsa szőlőt takarítottak be 2023-ban Magyarországon, amiből 1,9 milliót a Kunsági borvidéken – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a soltvadkerti újborünnepen néhány napja. Az idei magyar szőlőből 2,8-2,9 millió hektoliter bor készülhet. Emlékezetetett, volt egy lepárlási program a rozé- és a vörösborokra az idén, amely részeként a borkészlet durván 40 ezer hektoliterrel csökkent.

Hozzátette, 2023-ban kevesebb magyar bort értékesíthetnek a termelők külföldön, mint tavaly, amikor 1,3 millió hektoliter fogyott a külpiacokon. A visszaesés azért valószínű, mert amíg 2022 első nyolc hónapjában 785 ezer hektoliter bort adtak el a határokon túl, az idén csupán 730 ezret ugyanebben az időszakban. Az átlagos exportár pedig 1,07 euró/liter volt ebben az évben, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly.

Az államtitkár és a hegyközségek képviselői úgy látják, nincs esély a kedvezőbb szőlőárakra, amennyiben nem fognak össze a szőlőtermesztők és a borászok. Az összefogás hiánya akár hazai szőlőültetvények végét is jelentheti az agrárökológiai program kifutása után, hiszen nem érheti meg azokat fenntartani a továbbiakban. A politikus megjegyezte, amíg a Kunsági borvidéken hektáronként 116 mázs szőlőt szüreteltek, az országos átlag csupán 76 mázsa volt. Viszont a felvásárlási árak országszerte hasonlóan alakultak, így sejthető, hogy egyes vidékeken milyen rossz helyzetbe kerültek a szőlőtermesztők.