Úgy tűnik, kevesebbet járnak kocsmába a magyarok, hiszen különösen sok italozó zárt be az utóbbi években. De összeségében a szórakozóhelyek száma is majdnem a felére esett vissza egyetlen évtized alatt. Azonban a vendéglátóhelyek közül igen jól mehetnek a kantinok és a menzák.
Kocsmák százai zártak be egyetlen év alatt
Az év első felében több mint ezer vendéglátóhely szűnt meg az országban. Ráadásul továbbra is a kocsmák száma csökken a leggyorsabban.
Ez a tendencia évek óta tart Magyarországon, de a világjárvány különösen felgyorsította a folyamatot. Ugyan a covid lecsengése után volt némi remény, hogy fordulatot vesz a trend, de nem így történt.
A kocsmák az "italüzlet, kávézó, zenés-táncos szórakozóhely" kategóriába tartoznak. Az ilyen létesítmények száma jelenleg nagyjából 12 ezer az országban, vagyis 45 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben.
A G7 megjegyzi, az éttermek, a büfék és a cukrászdák száma is jelentősen csökkent a világjárvány hatására. Ráadásul 2023 első hat hónapjában a "munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző" vendéglátóhelyek száma is mérséklődött. Azonban úgy tűnik, durván tíz éve virágkorukat élik a menzák és a kantinok.
Sorra zárnak be a sörfőzdék is
Egyébként Söripari forradalom zajlott az elmúlt évtizedben Magyarországon, köszönhetően a kisüzemi sörök terjedését segítő szabályozásnak. Sorra nyíltak a kisebb sörfőzdék, jelentek meg új sörtípusok, illetve fejlődtek a nagyüzemek is. Azonban ebben az évtizedben valami nagyon megváltozott.
A sörgyártók tavaly keményen küzdöttek az elszálló energia- és alapanyagárakkal, az ebből eredő termelési nehézségekkel, de visszatekintve elmondható: ha nehezen is, de nagyobb visszaesés nélkül zárták az évet
- idéztük Kántor Sándort, a legnagyobb hazai gyártókat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatóját néhány napja.
A kisebbeknek nehezebb lehet
Úgy tűnik, a nagyüzemeknél jóval nehezebb helyzetbe kerültek a kisebb sörgyártók. Gyenge Zsolt, a Fóti Sörfőzdék vezetője, valamint a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének az elnöke szerint az energiakrízis a kis főzdékre különösen rossz hatással volt. Emellett a szakképzett munkaerő hiánya, és bizonyos alapanyagok árának az elszállása is nagyon kedvezőtlenül érintette a szektort.
Prischetzky Botond, a MONYO Brewing brand managere ehhez hozzátette, a koronavírus-járvány és utóhatásai, a rendkívül magas infláció, az euróval szemben nagyon gyenge forintárfolyam, valamint az ukrajnai háború (például sörösüvegek érkeztek korábban Ukrajnából) is rosszul jött a magyar söriparnak. Emellett a gazdasági nehézségek miatt a kraftsörök kereslete is megcsappant a kontinensen, illetve a piac is telítődött. Mindezek hatására jelenleg heti szinten hallani, hogy bezár egy-két sörfőzde Európában.
