Ami nem azonos a konyakkal
Fotó: Shutterstock

Nagy szerephez juthat a konjak a szénhidrátmentes diétákban

Számos ”szénhidrátmentes” tésztaféle készül konjaklisztből. Ezek az igen magas árú termékek az Amorphophallus konjac, azaz a leopárdkontyvirágnak a gumóiból készülnek (tehát a konjak nem keverendő össze a konyakkal). Leírtuk, mit érdemes tudni a növényről.


Egyre népszerűbb lehet a konjak gumója

A leopárdkontyvirág gumói 25 centisek, a virágai 55 centisek, a levelei pedig 1,3 méteresek is lehetnek. Kínában, Japánban és Koreában termesztik. A meglehetősen semleges ízű gumóiból például lisztet és lekvárt készítenek, valamint felhasználják nem állati eredetű zselatin készítéséhez is.

A konjak gumójából állítják elő a konjakgumit és a konjak-glükomannánt is. Ez utóbbit az élelmiszeripar E425 néven, emulgeálószerként alkalmazza. Kalóriatartalma igen alacsony, viszont rostokban nagyon gazdag, ezért diétás élelmiszerekhez is felhasználják.

A Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, a hagyományos tészták helyettesítőjeként egyre többen próbálják ki a konjaktésztákat. Emellett a konjakliszt számos fogyasztótabletta és diétás termék alapanyaga is.

Azonban fontos kiemelni, hogy a konjakalapú termékeket bár szénhidrátmentesnek nevezik, valójában nem azok. A konjakliszt is szénhidrát, azonban az emberi szervezet nem képes megemészteni. Ellenben teltségérzetet okoz, valamint igen kedvezően hat a vércukor- és a koleszterinszintre is.

Viszont a nagyobb mennyiségű fogyasztása puffadást, gyomorgörcsöt és hasmenést idézhet elő. Emellett akadályozhatja egyes gyógyszerek felszívódását.

Szüksége van proteinre a szervezetnek

Egyébként a fehérjéknek rendkívül fontos szerepe van például a szövetek, illetve a szervek képződésében és működésében. A proteinben gazdag élelmiszerek fogyasztása növelheti az izommenyiséget, csökkentheti a magas vérnyomás és a diabétesz kialakulásának kockázatát, valamint optimalizálhatja a hormonszintet. Azonban jelentős különbség lehet fehérje és fehérje között, ezért igencsak számít, milyen forrásból származnak. Soroljuk, Julia Zumplano, a Cleveland Clinic dietetikusa szerint mely proteinban gazdag élelmiszerek ajánlottak, és melyek kerülendők.

Ajánlott fehérjében gazdag élelmiszerek:

  • Csirkemell: A fehérje mellett nagy mennyiségben tartalmaz niacint, szelént, foszfort, B6 és B12 vitamint is.
  • Tojás: Kilenc olyan aminosav található benne, melyet a szervezet nem képes előállítani, így táplálkozással kell bevinni. Alacsony a szénhidrát- és a kalóriatartalma. Emellett kitűnő forrása a B- és a D-vitaminoknak, valamint Omega-3 zsírsavaknak.
  • Lazac: A fehérjék mellett a gyulladáscsökkentő hatásukról ismert Omega-3 zsírsavakban is bővelkedik.
  • Olajos magvak: A földimogyoró 100 grammonkénti 26 gramm fehérjét tartalmazhat. Mellette gazdag proteinben például a mandula, a kesudió és a pisztácia is.
  • Hüvelyesek: A húshoz hasonló tápanyagtartalommal bírnak. B-vitamin-, rost-, cink-, kalcium- és káliumbombák, de a zsír- és a vastartalmuk elmarad a húsfélékétől.

Ezeket kerüljük

  • Feldolgozott húsok: Például a virslik, a felvágottak és a szalámik elenyésző mennyiségben tartalmaznak fehérjét. Ráadásul a magas zsír- és nátriumtartalmuk miatt emelhetik a vérnyomást és növelhetik az elhízás kockázatát is.
  • Vörös húsok: A marha-, a sertés- és a bárányhús általában bővelkedik nem kedvező zsírokban. A vörös húsok fogyasztása körüli vitáról például ebben a cikkünkben is olvashatsz.
  • Rossz minőségű fehérjeporok: A fehérjeporok kínálatában előfordulnak gyengébb minőségű termékek is. Ezek összetevői között cukor, édesítő- és tartósítószerek, színezékekés, valamint ízfokozók is szerepelhetnek, amelyek kedvezőtlenül hathatnak a szervezetre.
  • Sajtok: Magas a kedvezőtlen zsírtartalmuk, ezért érdemes lehet helyettük natúr joghurtot vagy túrót fogyasztani.

Ne hagyd ki!