Jellemzően igen alacsony a rost- és a zsírtartalma a könnyen emészthető élelmiszereknek. Emellett az ételek állaga is hatással lehet az emészthetőségükre. Általában minél puhább, omlósabb egy falat, annál könnyebb dolga van a gyomornak.
Könnyen emészthető élelmiszerek
Például gyomorbántalmakkor, esetleg gyulladásos bélbetegségeknél is fontos lehet, hogy könnyen emészthető táplálékot fogyasszon az ember. A Health hasonló esetekre sorolt fel öt olyan élelmiszercsoportot, amelyeket akkor is érdemes fogyasztani, ha valamiért kímélni kell a gyomrot.
Fehér lisztes élelmiszerek: Ha az ember például puffadással, hasmenéssel küzd, akkor az olyan, magas rosttartalmú élelmiszerek, mint például a teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruk, többet árthatnak a szervezetnek, mint használhatnak, hiszen felgyorsíthatják a bélmozgást. Azonban a fehér rizsből vagy fehér lisztből készült élelmiszerek rosttartalma alacsonyabb, így ideiglenesen jobb választásnak bizonyulhatnak. Viszont a szervezet igényli a rostokat, így a gyógyulás után gondoskodni kell a megfelelő rostbevitelről.
Hámozott, párolt, esetleg konzerves, de cukrozatlan gyümölcsök: Egyes gyümölcsök rosttartalma is kifejezetten magas. A rostok nagy része a gyümölcshéjban és a magokban található. Emiatt az említett egészségügyi problémák fennállásakor érdemes lehet héj nélküli, magtalan gyümölcsöket enni. Sőt, ezek párolással is könnyebben emészthetővé tehetők. De például az érett banán és sárgadinnye rosttartalma egyébként is alacsony.
Jól megfőtt zöldségek: Főzéssel puhábbá tehető a zöldségek sejtfala, így könnyebben emészthető lesz a gyomornak. Emellett a hőkezelés után a bennük lévő keményítőt is könnyebben lebontják a gyomorenzimek.
Egyes fehérjeforrások: A rágós, kemény vagy zsíros hústermékek emésztése is nehézkes lehet. Ezért gyomorbántalmakkor inkább olyan könnyebben emészthető fehérjeforrások ajánlottak, mint a tojás, a különféle magvajak, a tofu vagy a darált baromfihús.
Levesek, smoothiek, pürék: A turmixolás nem csökkenti az élelmiszerek rosttartalmát, azonban könnyebben emészthetővé teszik azokat, hiszen a kezeléssel kisebbé válnak a rostrészecskék – írja a Magyar Mezőgazdaság.
Van jó és rossz koleszterin
Egyébként a máj feladata a koleszterintermelés, amit aztán a szervezet több módon hasznosít, például a hormontermelésnél. Azonban a telített és a telítetlen zsírsavak túlzott bevitele megnövelheti az úgynevezett LDL-koleszterinszintet, melyet egészségkárosító hatása miatt rossz koleszterinként szokás említeni. Mindez növelheti a szív-és az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát - írja az Eating Well.
Viszont a transzzsírokkal ellentétben a telítetlen zsírok (egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak), kedvezően hathatnak a szervezetre. Ezek egyes fajtái csökkenthetik az LDL-koleszterinszintet, mások pedig növelhetik a jótékony HDL-koleszterin mennyiségét. Sorolunk öt olyan élelmiszert is, amelyek amellett, hogy bővelkedek telítetlen zsírokban, tápanyagokban is gazdagok!
Pisztácia: E-vitaminban, káliumban és antioxidánsokban is gazdag. A fogyasztásával felvehető a harc a szervezetben fellépő gyulladásos folyamatok ellen.
Lenmag: A koleszterinszint mellett kedvező hatással lehet a vérnyomásra is.
Avokádó: Szterinekben és rostokban is bővelkedik, amelyek szintén hozzájárulhatnak a kedvező koleszterinszinthez.
Növényi olajok: Az olívabogyó mellett az avokádó, a szezámmag vagy a földimogyoró felhasználásával készült olajok mind antioxidánsok, így csökkenthetik a rossz koleszterinszintet.
Olajos halak: Azok, akik legalább 225 gramm olajos halat fogyasztanak hetente, sokkal kedvezőbb koleszterinértékekkel rendelkeznek, mint akik étrendje kisebb mennyiségben tartalmazza azokat. Például a makréla, a lazac és a szardínia is ajánlott lehet.
