Idén is minősítették Magyarország legjobb, kereskedelmi forgalomban kapható pálinkáit az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyen. A megmérettetésen megválasztották az ország legjobb pálinkáját és a legeredményesebb pálinkafőzdéjét is. Mutatjuk az eredményeket!
Noszvaji az ország legjobb pálinkája
Tizedig alkalommal rendezte meg az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyt a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT). Az idén 39 arany-, 125 ezüst- és 11 bronzérmet osztottak ki a különdíjakon kívül a kereskedelmi tevékenységet végző pálinkafőzdék termékeinek. A minősített italok érzékszervi és analitikai vizsgálatokon is átestek.
A verseny első helyezett pálinkája a noszvaji Kövér Pálinkafőzde Besztercei Szilva Pálinkája lett. A Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéje díjat pedig a hegykői 1 Csepp Pálinka kapta.
Az elmúlt években egyre jobb minőségűek a főzdékben előállított pálinkák, de továbbra is feladat a mennyiségi fogyasztásról a minőségire történő átállás
- idézi a pálinkaversenyen résztvevő Felkai Beáta Olgát, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkárát a VG.
Szűkül a magyar pálinkapiac
Jelentősen csökkent a pálinkafogyasztás a hazánkban az elmúlt években. Egy főre vetítve átlagosan nagyjából két deciliter pálinka fogyott a korábbi esztendőkben, ami nem jelentős mennyiség. Azonban a pálinkafogyasztók harmada tűnhetett el a piacról 2022-ben.
Emiatt külföldön is egyre inkább próbálkoznának az értékesítéssel a pálinkagyártók. A szakértők szerint a prémium kategóriával jó eséllyel léphetnének a piacra a határokon túl a magyar főzdék.
Ne legyünk irigyek, hogyha nekünk van egy ilyen nemzeti italunk, hungarikumunk, ami ízében és aromájában is kiemelkedő minőséget jelent, akkor ezt az örömöt másokkal is osszuk meg
- nyilatkozta korábban Friedrich Lászlót, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem igazgatója.
Egyre keresettebbek a különlegesebb gyümölcsökből készült pálinkák
Egyébként a törvény értelmében pálinkának csak olyan meghatározott eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből (gyümölcsvelő is beleértendő) készítettek, valamint a cefrézését, a párlását, az érlelését és a palackozását is hazánkban végezték. Nem nevezhető pálinkának az a párlat, ami sűrítményből, aszalványból, szárítmányból, esetleg zöldségekből (például a tökfélék családjába tartozó dinnyefélékből) készült – tájékoztatott Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke néhány hete.
A szakember hozzátette, a klasszikus pálinkák két meghatározó gyümölcse a barack és a szilva, de népszerű a meggy, az alma és a körte, valamint előfordulnak a piacon szőlőből, törkölyből, birsből és cseresznyéből készült pálinkafélék is. Olcsóbb ára miatt pedig továbbra is gyakori a vegyesgyümölcs-pálinka.
Azonban egyre többen igénylik az új ízeket. Ezért teret hódítanak olyan vadgyümölcsök és bogyósok is a pálinkaágazatban, mint a málna, a feketeribizli, a szeder, a kökény, a berkenye és a som, bár ezek a ritkaságuk és a gyenge kihozataluk miatti drágaságuk okán csak réspiaci szerepet töltenek be. Olyan gyümölcsökből pedig, amelyek az alacsony gyümölcscukor-tartalmuk miatt nem cefrézhetők (mint például a homoktövis), gazdaságosan nem is igazán készíthető pálinka.
