Sokkal több csapadékra lenne szükség
Fotó: Shutterstock

Földjei elsivatagosodásától tart a díjnyertes magyar gazda

Kilátástalan helyzetet teremt a gazdák számára az aszály a tavalyi év növénytermesztője szerint. Annyira rossz a kukorica- és a napraforgótermés, hogy muszáj a pénzügyi tartalékjaikhoz nyúlniuk. A szakember földjein idén csak 80-90 mm csapadék esett. Ha így folytatódik tovább az év, tartania kell az elsivatagosodástól is.


Jöhet az elsivatagosodás

Drágább lett a növényvédő szer, a vetőmag és a műtrágya, valamint a hatalmas aszály is komoly kihívásokat okoz Szabó Lajosnak, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt elnök-vezérigazgatójának, aki tavaly a Portfolio Csoport Év növénytermelője díját is elnyerte – írja az Agrárszektor.

Idén csupán 80-90 mm csapadék esett a térségükben. Ha nem éri el ez a mennyiség egy év alatt a 200-220 mm-t, az az elsivatagosodás felé hajthatja a tájat. Az aszály miatt a napraforgó java már odaveszett, a kukoricatermés teljesen tönkrement. A másodvetésű tengeri ki sem kelt, pedig abból biztosították volna a kérődző állatok takarmányszükségletét. A legnagyobb gondot pontosan ez okozza, hogy nem tudni, mivel fogják tudni pótolni a silókukoricát.

Ebben az évben a több éves tartalékjainkat fogjuk felélni, azokat, amelyeket évek alatt takarítottunk meg. (…) Nagyon elkeserítő a helyzet, próbáljuk majd valahogyan átvészelni ezt az évet

- idézi Szabó Lajost a portál.

A HÓDAGRO, valamint a jogelődjei története 1950-re nyúlik vissza. Tevékenységeik a növénytermesztés, az állattenyésztés és a mezőgazdasági szolgáltatások köré épülnek. Idén 4000 hektáron termelnek növényeket, például 1300 hektáron búzát, 500-500 hektáron napraforgót és kukoricát, továbbá zöldborsóvetőmagot és cukorrépát is termesztenek. A vállalat tejtermeléssel és takarmánygyártással is foglalkozik, emellett jelentős a Holstein-fríz törzstenyészetük, valamint a húsmarhaágazatuk.

Nem csak a növénytermesztést sújtja az aszály

Kiskunfélegyháza külterületén gazdálkodik Fekete Benő, aki tavaly a Portfolio Csoport Év állattenyésztője díját kapta meg. Magyarország egyik vezető húsmarhatartó vállalkozásának feje 1600 hektár gyepterületet művel és egy 800 anyatehénből és szaporulatából álló Limousine húshasznú szarvasmarha-állománnyal gazdálkodik. Mindezekhez pedig egy Limousine és Blonde d'Aquitaine törzstenyészet társul.

A gazdaságban extenzív tenyésztés folyik, ezért az inputanyagok jelentős drágulása kevésbé érintette őket. Annál nagyobb gondot jelent a klímaváltozás, és az ahhoz köthető, egyre gyakoribb aszályos, vízhiányos időszak, mint amilyen a mostani.

Míg eddig a területeinkről be tudtuk takarítani a téli takarmányunkat, addig ma az összeset vásárolni kell, és ez nem az orosz-ukrán háború, vagy a megváltozott gazdasági helyzet következménye, hanem az aszályé és a folyamatos vízihiányé

- nyilatkozta Fekete Benő.

A gazda szerint az is rontja a helyzetüket, hogy azokat a vízgazdálkodási rendszereket, amelyeket az állam korábban kiépített, nem célszerűen használják. Próbálnak egyeztetni a természetőrökkel arról, hogy hogyan lehetne megóvni a talajvizet, illetve milyen biodiverzitást kellene létrehozni ennek érdekében. Telepíthetnének például erdőket a környéken, de radikális lépések még nem történtek.

Az extrém aszály és a gazdasági helyzet miatt a kiskunfélegyházi vállalkozásnak át kellett gondolnia a beruházásait is a közelmúltban. Elhalasztották például a vágóhíd és az elletőistállók megépítését.


Ne hagyd ki!