Ugyan idén nem sújtotta egy tavalyihoz hasonló aszály Magyarországot, mégsem lehet felhőtlen a gyümölcstermesztők öröme. Több helyen okoztak gondot például a tavaszi fagyok. Az almatermés jobb lett a tavalyinál, de a kajszi és az őszibarack éve nem alakult fényesen.
Az idei év sem lett mesés a hazai gyümölcságazatban
A 2023-as évben a közepesnél gyengébb idényt zárnak a magyar gazdák. Legjelentősebb gyümölcsfajaink közül az almánál a tavalyihoz képest lényegesen jobb, 280 ezer helyett 500 ezer tonna körüli termésre számítunk ugyan (még javában zajlik a betakarítás), de ez csak azért ilyen nagy arányú növekedés, mert a súlyosan aszályos 2022-es évben az utóbbi 10 év legkisebb termését szedtük le a fákról. Nem tekinthető az idei termés rossznak még akkor sem, ha már most a szüret vége felé közeledve úgy látszik, hogy kevesebb lesz a termés, mint amire számítottunk
- nyilatkozta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az Agrárszektornak.
Hozzátette, gyümölcságazat terméskieséseiért leginkább a tavalyi, történelmi aszály hosszabb távú következményei, valamint a tavaszi fagyok okolhatók. Ezek legnagyobb kárvallottjai talán a meggy, a kajszi- és az őszibarack termelői. Meggynél idén 15-20 százalékos a mennyiségi visszaesés a 2022-es eredményekhez képest, a kajszinál és az őszibaracknál pedig összesen mintegy 70 százalékos. A hazai szilvafák idén 40-50 ezer tonna között hozhatnak, ami a közepesnél valamivel kevesebb termést jelent.
Savanyú, szúrós, macerás leszedni, de remek vitaminforrás
Egyébként a klasszikus hazai gyümölcsök idei terméseredményein túl, egy kevésbé elterjedt, azonban őshonos faj szüretjéről is írtunk a napokban. A szúrós cserjéjéről nehéz szüretelni a termést, a végeredményért azonban megéri: a homoktövis rendkívül egészséges.
Az Alföldön, Szolnok szomszédságában termel homoktövist a négy hektár területű Töviskertem. Egy évtized után jutott el oda a biogazdaság, hogy mára a termés egészét fel tudja dolgozni. Egyebek mellett a növény okozta nehézségekről és magáról a szüretről is mesélt Schultz-Marinka Edit, a gazdaság egyik tagja:
A nevéből adódóan azt gondolják sokan, hogy ez egy szárazságtűrő növény, de nem, ezért a kezdetektől öntözünk. A homoktövis őshonos Magyarországon, természetes élőhelye folyópartok, patakpartok környéke. A Szolnok-Tenyősziget megfelelő terület erre, mert a Tisza szabályozása előtt a folyó medre volt itt.
A szüret maga főleg ágvágóval és metszőollóval történik. Először levágják a terméssel borított vesszőket, majd minél több zöld részt távolítanak el róluk. Az ezüstfafélék csaldájába tartozó homoktövis így kétévente terem, tehát az egyik szezonban csak hajtásokat hoz. A szüret után fagyasztókamrába helyezik a leszedett ágakat, majd miután azok átfagytak, leverik róluk a szemeket.
A homoktövis 250 féle biológiailag aktív hatóanyagot, különféle ásványi anyagokat, vitaminokat, mikroelemeket és értékes olajokat tartalmaz. A gyümölcs teljes egészében felhasználható, a magja és a héja is értékes, ezeket mind feldolgozzuk. Almával vegyítve gyümölcslevet, önmagában és más gyümölcsökkel befőtteket, lekvárt, szörpöt, velőt, szárítmányt és magolajat is készítünk belőle. Nagyon jó állóképesség-javító, rendkívül jól vitalizál, regeneráló hatása is van
– fejtette ki a bogyósgyümölcs egészségügyi hatásait Schultz-Marinka Edit.
